Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

IV. fejezet: A nemesi udvarház környezete és gazdasági tevékenysége

csolatba,907 melyek méretük miatt megszorulhattak (ez a pinceajtó nyugati szárkövén megfigyelhető faragásnyomokból ítélve elég gyakran megtörténhetett), és ilyenkor szükség volt az ajtókeret szélesítésére. Az egymás felé néző oldaluk egy szakaszán öblösebbre kopott szárkövek egyértelmű bizonyítékai annak, hogy az udvarház pincéjét rendszerint bor tárolására használták.908

Hogy a tatai malommal kezdtek-e valamit az új birtokosok, arra nincs adat, a szántóföldi művelés terményeinek őrlése miatt szükségük lehetett rá, ezért azt lehet valószínűsíteni, hogy a malom működtetése ugyanúgy a részét képezte az udvarház gazdálkodásának, mint ahogy az annak idején a Kovácsi-birtok esetében történhetett. Ez azonban csak 1543- ig, Tata török elfoglalásának évéig vehető számításba, utána már kicsi a valószínűsége.

Az udvarház területén egy kovácsműhely működésére is sikerült régészeti adatokat találni. Bár magára a műhelyre még nem tudtunk eddig rálelni, a területen fellelt mázsányi mennyiségű kovácssalak léte egyértelmű bizonyíték rá. (1. melléklet)

A fentieken kívül számolni kell természetesen a tímártelep bőrkikészítő munkásságával is. Ennek jelentősége azonban csak a malom vagy a kovácsműhely jelentőségéhez mérhető mégpedig azért, mert az udvarház gazdaságát elsősorban a szőlőművelés, szántóföldi gazdálkodás és a rétgazdálkodás alapján feltételezhető állattartás határozhatta meg. Az ezekhez kapcsolódó, illetve ezekre épülő ipari tevékenységek gazdasági szempontból bár fontos, feltehetőleg csak kiegészítő szerepet játszhattak. Különösen igaz lehet ez a tímárkodásra, hiszen a bőrkikészítés ideális működési terepének nem a hegyvidéki körülmények számítottak, a tímárok optimális munkahelye a folyópart volt, hegyvidéki viszonyok között egy tímártelep kapacitása igen csak korlátozott lehetett.

Összegzésként az a következtetés vonható le, hogy az udvarház gazdasága (függetlenül attól, hogy ebben a feldolgozásban az előkerült tímártelep kapcsán elsősorban bőrfeldolgozásról esett szó) nem a feltárt tímárteleppel egyenlő. A baji udvarház, amennyire ez utólag megállapítható, egy szélesebb, kiterjedtebb gazdasági tevékeny64. kép: A pinceajtó élszegett boltívének egy nagyobb darabja

907 VAJKAI 1956,81.

908 Nagyméretű tárolóedény peremtöredékére is rátaláltunk itt, az írásos forrásokból pedig tudni lehet azt, hogy a tejtermékek vagy a zöldségfélék (B. NAGY 1973, 85, 224.) tároló helye is a pince volt, azaz általában nem kizárólag csak bor tárolására használtak egy pincét, a baji esetében azonban a szárköveken megmaradt nyomok arra utalnak, hogy jórészt bor tárolására szolgált.

240