Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
IV. fejezet: A nemesi udvarház környezete és gazdasági tevékenysége
Az oklevélben szereplő jobbágytelkek, épületek valamint a tartozékok mértékek nélküli összesített adatai az alábbiakban olvashatók: jobbágytelkek népes elhagyatott épületekkel bíró elhagyatott Kovácsi 5 2 2 1 Agostyán 18 10 6 2 Tolna 7 3 3 1 Összesen 30 15 11 4 curia kőtemplom kökápolna ház Kovácsi i 1 Agostyán 1 Tolna harmadrész Tata 1 Kovácsi Agostyán Tolna Tata Összesen eresztvény erdő 10 10 közönséges erdő 5 5 cserjés és közönséges erdő 50 50 200 300 rét 10 11 3 24 mező 10 31 41 szántó 60 443 129 632 szőlő elhagyatott 28 28 szőlőhegy kerttel 1 1 halastó harmadrész harmadrész malom egy kerékkel 1 i Kovácsi Miklós a Kovácsi faluban levő 60 hold szántójának csak egy részét birtokolta, a többi a jobbágyportákhoz tartozott; továbbá a tolnai 31 kaszaalja mezőből is 28 kaszaalja szintén a jobbágyporták része, és közös használatban volt. Minden más tartozék Kovácsi Miklós tulajdonát képezte. Mint az oklevél adataiból kitűnik, a Kovácsi-birtok gazdálkodása természetszerűleg a részét alkotta annak a gazdálkodásnak, amely a régióra jellemző volt, és amelynek főbb elemei már bemutatásra kerültek. 232
