Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
III. fejezet: A középkori magyar bőripar
az írásos forrásokban; még monostori szűcsműhelyre is akadt adat,734 a prémek beszolgáltatásáról mint adónemről szintén volt már szó.735 Mindezek alapján a korábbiak során is utalás történt arra, hogy a szőrmés bőrök nagy szerepet töltöttek be a emberek öltözködésében és életében az Árpád-kor korai és késői szakaszában egyaránt. A szűcsipart tehát, hasonlóan a tímárkodáshoz, a magyar ipartörténet egyik legősibb iparágának lehet tekinteni. Az évszázados gyakorlaton alapuló szakmai tudás és a mesterek feltételezhetően nagy száma736 eredményezte azt, hogy a magyar szűcsök a hazai piacot minden vonatkozásban teljesen el tudták látni (a nemesi réteget, polgárságot és a jobbágyokat egyaránt).737 Nem voltak külföldi vetélytársaik, és a mészárosok, valamint az ötvösök mellett a legtekintélyesebb iparosoknak számítottak a középkorban.738 Budán már az 1370-es tanácslistán szerepel „a hosszú Jakab” szűcs, aki 1381-ig volt tanácstag,739 1420-ban Ponowar szűcs volt a tanács tagja,740 1426-ban Keszői Péter és Balázs szűcsök voltak budai esküdtek, és ugyancsak tanácstag volt 1429 előtt János szűcs.741 1476-ben Petrus szűcs volt esküdt Óbudán.742 1493-ban pedig Emericus szűcs Pesten.743 Sok olyan szűcsről is van adat, akiknek háza volt Budán. Ilyen Johannes (1457.), Nicolaus (1460), Paulus (1477), Johannes és Nicolaus (1493),744 mindezeken kívül még ismert egyebek között Benedictus óbudai szűcs (1465), Blasius pesti szűcs (1479), Gregorius (1462) és Johannes budai szűcs (1489) neve,745 valamint Anthonius-é (1495) és Chonthos budai szűcsé (1494) is.746 Budán a legnagyobb szőlőbirtokosok között szintén volt szűcs,747 még olyan is, aki meg tudta fizetni, hogy a 734 Vö. 154. oldal! 735 Vö. 155. oldal! 736 Zay Ferenc az előbb idézett munkájában arról ír, hogy valamennyi Várad és Pest között lakó szűcs több ezer katona (a 8 000-es szám hitele bizonytalan) meleg holmival (ködmön, kesztyű) történő ellátásán dolgozott. Ha csupán néhányan űzték volna a szűcsipart, ilyen igénnyel fel sem lehetett volna lépni, ráadásul a forrás szerint ennek a nagy feladatnak az elvégzésére elegen voltak csak az ország egyik régiójában dolgozó szűcsök is. 737 A juhbőr feldolgozását feltehetőleg nemcsak a céhes mesteremberek művelték, hanem pl. a jobbágyok is, különösen azok esetében lehet ezt feltételezni, akik állattartással foglalkoztak. (MN III., 319.) 738 KUBINYI 1973, 38. 739 KUBINYI 1973, 65. 740 KUBINYI 1973, 69. 741 KUBINYI 1973,70. 742 BALOGH 1966,1/580. 743 BALOGH 1966,1/578. 744 BALOGH 1966,1/579. 745 BALOGH 1966,1/578. 746 BALOGH 1966,1/580. 747 KUBINYI 1973, 129. 198
