Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
III. fejezet: A középkori magyar bőripar
cipőt, bundát és kesztyűt kaptak.552 Ugyancsak kaptak a várostól cipőt a küldöncök,553 és tizedszedés idején egy pár cipő a városi jegyzőnek is járt.554 A pesti tímároknál a mester a legénynek egy durva posztóruhát, két inget, egy kalapot, egy pár harisnyát és lábbelit volt köteles adni.555 A vargákkal kapcsolatban fontos kitérni a foltozó vargák tevékenységére is, hiszen Pozsonyban az 1379-es adóösszeírásban 15 cipész mellett már556 6 foltozó vargát említenek. 557 Ok javították az elhasználódott cipőket, foltozták vagy újra csinálták és ismét eladták (nyilván kevesebb pénzért a szegényebbeknek). A XVI. század elején a céhen kívüli kontárok tevékenysége, valamint az, hogy a mesterek nem kellő szigorral léptek fel ellenük, már annyira sértette a pozsonyi vargalegények érdekeit, hogy kivonultak a városból.558 Az így előállt munkaerőhiány miatt a mestereknek káruk keletkezett, ezért elmentek a legényekért, visszahívták őket, és a városházán új céhszabályokat alkottak, amelyekben fokozottabban vették figyelembe a céhlegények érdekeit.559 Az új szabályzat egyik legfontosabb cikkelyében kimondták, hogy száműzik a városból a céhen kívüli cipőfoltozókat, illetve amennyiben az illető tanult cipész, és a városban akar maradni, akkor fel kell magát vétetni a céhbe, és többé nem volt szabad egyedül csak foltozással foglalkoznia. Ezt csak akkor tehette, ha ingyen csinálta azt a családja vagy a szomszédjai részére.560 A középkor második felétől a mesterek a lábbelik anyagául jobbára ún. cordován bőrt használtak. Az elnevezés timsós finombőrt takar. 552 ORTVAY 1894-1903, II/3 287. (1440: „Item hab wir beczalt fuer den puxen maister des pischolff von passaw, maister wenczlaben vmb parschuch XXVI. den. Item am Mantag vor pfingssten vmb iii par hantschuch den pugsen Maistern vnd Iren gesellen per XII d. w. facit XXXVI d.w. 1439—40: ...hab wirym geben vmb ein pelliz II lib. d. w. ’) 553 ORTVAY 1894-1903.il/3 401. 554 ORTVAY 1894-1903, II/3 190. 555 SZÜCS 1955, 155. 556 ORTVAY 1894-1903, II/4 151. 557 SZÜCS 1955, 121. 558 ORTVAY 1894-1903, II/4 153. 559 ORTVAY 1894-1903, II/4 154. 560 „Annfennglichen Ist gehandelt durch obenanten Ersamen Rate, das man die Schuechknecht Inhalt 1res Registers handhaben, beschützen vnd beschirmen solle. Fur das Ander, das khain Rebler, der sich mit pfligkhwerg allain betregt vnd Emert, In khainerlay weg hie gedult soll werden, Sonnder sein Arbait, wo solcher vberfaren wurde, nach handwergs gerechtigkait Aufgehebt, vnd das pfligwerk Im verpotten soi werden. Es were dan sach, das solcher darvmben gelermet vnd dem handwerg vnd Zech der Schuester gemess seÿ vnn thue das, was handwerg gerechtigkait erfordert. Es soi alsdann solcher vnuertriben vnd das pfligkwerg unuerpotten sein. Fur das drit, das die hawr Inn selbst vnd írem hausvolk Auch Irenn Nachparen Ainem oder zwein vngeuerlichen, die sich mit dem pfligkwerg nicht betragen oder erneren, mugen Schuech pfligkhen vnd wo solcher vberfaren, Sol nyemants darumben zethain schuldig sein.” (ORTVAY 1894-1903, II/4 161.) 165
