Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
I. fejezet: A régészeti feltárás
Az észak-déli irányú falszakasz északi végétől 162 cm-re egy újabb fal kezdődött, melynek teteje csaknem 60 cm-rel volt lejjebb az előbb tárgyalt fal tetejénél, iránya, szélessége és vastagsága azonban teljesen megegyezett az előzőével. (2. kép) A 165 cm hosszú falszakasz (a keleti oldalán csak 100 cm hosszú) szintén megtört derékszögben, de az északi végénél, és ugyancsak keletnyugati irányban folytatódott tovább, párhuzamosan az előbb leírt déli, keletnyugat irányú falszakasszal (a kettő közötti távolság 380 cm), hossza azonban azétól 50 cm-rel rövidebb volt (170 cm). Bár a fal tetején található kövek némelyike elvált egymástól, és pusztán csak a felső kősor alapján úgy tűnt, hogy a derékszöget alkotó két falszakasz nincs egymással kötésben, ráadásul a falak felső felülete még roncsolt is volt az északi irányban futó falhoz történő kapcsolódásnál, e felső kősor alatt a két falszakasz kötésben volt egymással, azaz ez a derékszögű falszakasz is egy időben épült. A kelet—nyugat irányú fal szélessége (70 cm) megegyezett a tőle délebbre elhelyezkedő, vele párhuzamosan futó kelet-nyugat irányú falszakasz szélességével. A mért vastagsága (33 cm) nagyjából megegyezett a déli fal vastagságával, a hosszára a roncsoltabb falszövet ellenére is következtetni lehet, mert a 170 cm-en át követhető fal keleti végénél egy 236x176 cm-es, sárga agyagba ásott, nagyméretű, szabályos ovális alakú gödröt bontottunk ki (2), amelynek hosszanti, nyugati széle a fal végének aljához igazodott annak ellenére, hogy a sárga agyag és a falvég között mintegy 15 cm vastag kevert föld volt. A gödör köves betöltésének kibontása után mintegy egy méter mélyen került elő a gödör feneke, melynek északi szélénél megtaláltuk a gödröt övező egykori kőgyűrű egy nagyobb és egy kisebb, egyben maradt, bezuhant darabját. (3. kép) Arra, hogy itt is kőgyűrű övezte a déli gyűrűs gödörnél jóval nagyobb gödröt, a 142 cm hosszú, 70 cm széles és 30 cm vastag faltöredék ívelődő külső és belső oldala utalt (főleg a belső oldal íve mutatott határozott körformát). A kisebb, amorf formájú töredék mérete 52 hosszú, 65 cm széles és 37 cm vastag volt. A gödörben talált omladékdarabok alapján az állapítható meg, hogy az itteni gyűrű (2) a délinél (1) vastagabb volt, falszerkezete pedig erősebb. (A felülete egybefüggő, habarcsos, a kövek kevésbé látszanak, míg a délit habarccsal kötött különálló kövek alkotják.) Az északi gyűrű (2) ro-2. kép: Az északnyugati falszakasz bontás közben 14
