Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
Bevezetés
A kutatott terület a Kovácsi család birtoka volt, bár a lelőhely földrajzi neve „Öreg- Kovács-hegy”, a környéken fekvő Kovácsi falu, valamint a régészetileg feltárt kör alakú plébániatemplomot „Kovátsi Puszta Templom”-ként jelölő 1811 -es erdőtérkép alapján sokáig úgy lehetett gondolni, hogy egy Árpád-korra visszadatálható kovácsolással szolgáló faluval és annak plébániatemplomával van dolgunk, hiszen általánosan elfogadottnak számít az a vélemény, hogy a nominativusban álló foglalkozásnevek mint helynevek ... a királyi uradalmak egy-egy sajátos szolgálati beosztásában tevékenykedő népeinek csoportos települései”-t jelölik,9 továbbá az, hogy alanyesetben álló ,,-i”, illetve ,,-d” helynévképzővel ellátott helynevek a XI-XII. sz.-ra jellemző névalakok.10 Heckenast Gusztáv több, mint 300 helységet vett fel a szolgálófalvak közé,11 és annak ellenére hogy elvileg nem utasította el azt a feltevést, miszerint néhány foglalkozást jelentő helynevünk pl. Ács, Kovács személynévi eredetű, arra hivatkozva, hogy a foglalkozást jelentő helyneveink csoportosan fordulnak elő, s az elszigetelt adatok amúgy sem alkalmasak további következtetésekre, a személynévi eredet kérdését gyakorlatilag mellőzte,12 és az általunk kutatott Komárom megyei Kovácsi falut is a szolgáltató falvak közé sorolta, igaz ennek első említése csak a XIV. századból ismert.13 A kutatás sokáig ezekre az általában helyesnek tartott megállapításokra támaszkodott, ám nem sikerült beazonosítani a falu birtokosát, és megoldatlan maradt az a felvetődő kérdés is, hogy a rotunda mellett épült, előzmény nélküli, késő középkori nemesi udvarház tulajdonosa his duobus amis, videlicet nunc preterito et pmenti nobis pro novo anno solvere obligabantur plenare nobis et per nos egregio Demetrio de Kowachy vicemagistro thavarnicorum regalium familiari nostro speciali persolverunt igitur nos prenominatos magistrum civium ac iudicem et iuratos cives civitatis Soproniensis predicte de et super dictis nostris proventibus in proximis duobus annis nunc preterita et in presenti nobis e medio eorum provenire debentibus plenare, uti prefertur persolutum quittos reddimus pariter et absolutos harum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante. Datum Bude feria tercia post dominicam Invocavit anno domino millesimo quadringentesimo sexagesimo nono. ” (HÁZI 1926, II/V. 284.) (A forrásra Schmidtmayer Richárd hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök.) Az adat abból a szempontból érdekes, hogy annak ellenére, hogy Kovácsi Demeter országos tisztséghez jutott, a család birtokát — úgy tűnik — érdemben nem tudta gyarapítani. Feltételezhető utóda, Kovácsi Miklós 1489-es perében ugyanaz a három falu szerepel családi birtokként, mint amelyeket Demeter életében, az 1455-ös Bécsben kelt oklevélben is említenek, és amelyeket fivérével, Lukáccsal együtt bírt. (PETÉNYI-SABJÁN 2003, 129—130.) Az nem ismert, hogy 1455-ben Agostyánban és Tolnában mekkora része volt a családnak, és az is elképzelhető, hogy az 1489-es állapotnál kisebb, amit Demeter a későbbiekben még tovább tudott gyarapítani, azonban ha így is volt (amire semmi bizonyíték nincs), ezt a gyarapodást nem lehet számottevőnek tartani. 9 HECKENAST 1970, 8; MOT 1984,11/973-974. 10 HECKENAST 1970, 9. A ‘-laka’, ‘-háza’, ‘-falva’ utótagú összetétel csak a XIII. sz.-tól kezdve terjed el. 11 HECKENAST 1970, 12. Adatai szerint ennek 9-10%-a volt biztosan szolgáltató falu, melyek 300 év alatt keletkeztek, nem pedig egyszerre, másfelől figyelembe kell venni ezek vizsgálatakor azt is, hogy sokkal több település lakói voltak kovácsok, tímárok darócok, halászok, udvarnokok stb., mint ahány ilyen nevű falu valaha is létezett. (HECKENAST 1970, 14.) 12 HECKENAST 1970, 12. 13 A vélemény kezdeti elfogadását megkönnyítette az is, hogy az ásatások során nagy mennyiségben kerültek elő kovácssalakok. (PETÉNYI-SABJÁN 2003, 129.) (1. sz. melléklet) 9
