Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Nevizánszky Gábor: Magyar jellegű régészeti leletek Cseh- és Morvaországban

5 magyar jellegű nyílcsúcs került elő, ebből kettő levél-, kettő rombusz- és egy deltoid alakú. A sírban lant alakú csiholó, D alakú övcsat és még egy vaskés volt.

14 7. LIBICENAD CIDLINOU, okr. Nymburk A Zliéanok törzsi területén fekvő földváron, a Szlavník fejedelmi család központi településén R. Turek 1948-1953 között és 1973-ban végzett nagyszabású feltárást és ezt követően 1985-től J. Justová. A suburbium területén a 35. sz. gödörben egy 17,6 cm hosszú íjmarkolat borító csontlemez (1. t. 22.) került elő.

15 Egy másik - 191. sz. - gödör közepén (J. Justová ásatása) egy lókoponya került elő. A töltelékföldben egy sima felületű, az egyik végén stilizált állatfejben végződő íjtegez csontborítást találtak. Felső és alsó részén egymással átellenben 2-2 lyuk található (1. t. 21.). A lelet feltárója az említett tárgyat íjat borító csontlemeznek tartja.

16 Legközelebbi analógiáit a Tiszaeszlár-újtelepi temető 2. sz. sírjában és a karosi II. temető 16. sz. sírjában találjuk,

17 ill. a besenovi (Zsitvabesenyő) Páskom dűlőben feltárt I. sz. ház töltelékföldjében.

18 A tárgyalt földvár központi, erődített részén fekvő temető 68a sz. sírja töltelékföldjének felső rétegében egy sima S-alakú nyereg lyukvédőt találtak (1. t. 18.). Az ásató régész szerint az említett tárgy nem tartozott a kőpakolásos gyermeksír mellékletéhez. Az említett sír egyébként S-végű hajkarikát és egy vaskarikát tartalmazott. R. Turek a 11. század elejére keltezi.

19 Egyébként a tárgy funkcióját helytelenül határozta meg - zabla részének tartja. Nincs kizárva az 5b. számú gödörben talált oldalpálcás zabla (1. t. 23.) magyar eredete sem.

20 8. MIKULCICE-Valy, okr. Hodonín Közel fél évszázada folyó nagyszabású régészeti feltárások során egy sor, a magyarokkal kapcsolatba hozható szórvány és depotlelet került elő. Ezeknek sajnos csak töredéke lett valamilyen módon közölve. Tudomásunk van pl. oldalpálcás zabiákról, nyílcsúcsokról, szablya lehajló, korongos végű keresztvasáról, líra alakú csatról, stb. (1. t. 19-20., 2. t. 9-11., 16-19), melyeket részben Z. Méfinsky publikált.

21 Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek azok az észak-itáliai dénárvereJELÍNKOVÁ 1958, 316-323., 356.; KRUMPHANZLOVÁ 1974, 78. JUSTOVÁ 1985, 3. ábra.; PROFANTOVÁ-LUTOVSKY 1992, 11. JUSTOVÁ 1990, 669., VIII. t. 4. A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG 1996, 99., 104. HABOVSTIAK 1961, 456., 6. ábra 2. TUREK 1978, 18. JUSTOVÁ 1990, VIII. t. 7. MËRINSKY 1986, 31. 128