Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
Bálint Csanád: A Káma-vidéki ezüstkincsekről
A Káma-vidéki ezüstkincsekral Bálint Csanád (MTA Régészeti Intézet, Budapest) Előadásom egyszerre több tudományterületet érint. Az első a szászánida, ill. közép-ázsiai ötvösművészet. Ennek kutatásában köztudott, hogy ezen ötvösség termékei legnagyobb számban a Káma-vidéken láttak napvilágot. A velük kapcsolatos kérdésekkel tekintélyes számú szakirodalom foglalkozik. A második a bizánci művészettörténet. Ott is jól ismert, hogy néhány 5-7. századi ötvösremek a Káma-vidéken került elő; ezekkel is rendszeresen foglalkozik a kutatás. A harmadik a numizmatika. Mind a bizánci, mind a közép-ázsiai pénztörténettel foglalkozó kutatók számon tartják a Káma-vidéki bizánci pénzeket és szászánida drachmákat; katalógusok, nagy összefoglaló művek és értékes tanulmányok jelentek meg róluk. Negyedik tudományként a finnugor régészetet említhetjük, mely a Káma-vidéki kincsek elrejtőit kutatja, ötödikként pedig a gazdaságtörténetet, mely a tömeges kincselrejtések gazdasági és ideológiai gyökereit próbálja feltárni. Mindegyik diszciplínának megvannak a maga feladatai és módszerei, s az is természetes, hogy mindegyik a maga útját járja. Vannak azonban kérdések, amelyek megoldásához jobban hozzá lehet férkőzni, ha valamennyi adatot együtt vesszük szemügyre. E kérdések a következők: Mikor, honnan és hogyan kerültek a bizánci és közép-ázsiai ötvöstárgyak és pénzek a Káma vidékére? A Káma-vidéken talált kincsek különböző eredetű tárgyai hol keveredtek össze: ott a helyszínen, vagy még Bizáncban és/vagy Közép-Ázsiában? Ki és miért ásta el őket? Miért nem szerezte őket vissza a tulajdonosuk? Valamennyi kérdésről idő hiányában nem tudok itt beszélni, ezek mindegyikéről külön-külön is lehetne előadást tartani; a problémák ugyanis számtalanok, a velük foglalkozó szakirodalom pedig végtelenül gazdag. A dolgok azonban mindig összefüggnek egymással, s ha azokat az együttesükben vizsgájuk, új megvilágításba kerülhetnek. A fentebb felsorolt tudományok egyik művelője sem figyelt föl arra a körülményre, hogy a szóban forgó, különböző eredetű leletek több esetben együtt lettek elásva, méghozzá - ez is új szempont - a készülésüknél jóval későbbi, helyi készítésű ötvöstárgyakkal együtt. Ez a Káma-vidéki kincsek értékelésénél egy teljesen új történeti magyarázat szükségességét, ill. lehetőségét veti föl. Mikor kerültek e tárgyak a Káma-vidékre? A kutatás túlnyomó többsége bizonyítás nélkül, eleve azt feltételezi, hogy az ötvöstárgyak és a pénzek a készülésük 67
