Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

M. G. Ivanova–K. I. Kulikov: Az ősi udmurt mitológia és a Rigvéda

Most forduljunk újra a Rigvédâhoz, ahol Agni a tűz, a családi tűzhely, az áldozati tűz istene. Tűznyelveivel ő szállítja el az istenekhez az áldozati állatot. Ő közvetít az emberek (isteni papok) és az istenek között. Te, Agni, a nap ragyogásával (születsz), örömtelién csillogsz... Te, az emberek ura, tisztának születsz. (RV. II. 1.1.) Te, Agni, vagyonnal ajándékozod meg azt, aki szolgál (neked) Te vagy Szavitar isten, ki kincsekkel halmoz el, Te, az emberek ura, (mint) Bhaga, a jónak ura vagy, Védője vagy annak a házában, aki tisztel téged. (RV. II. 1. 7.) Meggyulladsz. Lángolj fel, hogy ajándékozz! Te vagy az áldozat kipróbálója, aki nyársra húzza azt. (RV. II. 1. 10.) O, Agni, mivel segítesz nekem áldozni a szórna erős italából, Mindenhatóvá tettél, hogy cselekedjem az áldozóhelyen. (RV. m. 1. 1.) A Rigvédában nagyszámú himnuszt szenteltek Agni istennek. Agni „az erő fia", „az otthon barátja", „minden élőnek ismerője". Szülei az Ég és a Föld. Az Égben keletkezett, saját magából született meg két fadarab egymáshoz súrlódásából (RV. III. 1. 13.). Agni az áldozati tűzhöz hasonlóan kora reggel gyullad fel Hajnalban és ragyogásával elkergeti a gonosz szellemek sötétségét. Ő a „legifjabb", mivel minden áldozathozatalnál újra felgyullad. Figyelemre méltó, hogy a felső darab fát, amelyből Agni felgyullad, a férfi nemnek tekintik, az alsót pedig a női nemnek, magát pedig a súrlódással történő tűzgyújtást fogamzó aktusnak. Születése után Agnit tíz leány — nővérei ölelik át, vagyis az ujjak, amelyek óvatosan viszik át a rituális tűzbe. Agnida (tűzet teremtő) pap meggyújtja a tüzet, és Agni az isteni Hotarrá válik, aki az áldozathozatalt irányítja. Lángjával „elvezeti" az áldozatot, valamint a szómát és a szurát (udmurt szúr) az istenekhez (RV. III. 7. 12) és az áldozathozatal helyszínére hívja őket (az isteneket). Agni az egek fénye, a sötétséget elűző. Ő a fény az emberek között (RV. III. 7. 4.), ő a közöttünk lévő ihlet fénye (RV. III. 7. 5.). Ahhoz, hogy az alkotók, énekesek, kovácsok hinni kezdjenek erejükben, elsősorban meg kell ismerniük Agnit, és csak akkor szállhat a magasba az Alkotó (RV. III. 7. 5.). 54