Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
Margarita Ivanova: A kr. u. 1. évezred végi – 2. évezred elejei udmurt emlékek etnokulturális sajátosságai
a hagyományos udmurt népművészet más ágaiban: a hímzésben, szövésben és famegmunkálásban . Az etnikai azonosítás szempontjából rendkívül fontos szerephez jutnak a középkori csonttárgyakon talált tulajdonjelek (pusz-tamga). A középkori ábrázolások összehasonlítása a néprajzi anyaggal arra utal, hogy ezek a jelek egyes udmurt nemzetségi csoportokhoz kapcsolódnak. 7 Ez még egyszer alátámasztja a lakosság művészeti tudatának öröklött és egységes voltát, s arra utal, hogy a középkori Csepca-vidéki emlékek és a későbbi udmurt kultúra között mély kapcsolat létezik. Összefoglalva a fentieket, az etnikumspecifikus vonások rövid áttekintése arra utal, hogy a középkorban a Csepca mentén fejlődő hagyományok a helyi finn-permi eredetre nyúlnak vissza jelentősebb külső etnikum jelenléte nélkül. Bolgár vagy orosz lakosságnak sem települési központjait, sem temetkezéseit nem ismerjük erről a vidékről. Azonban a Csepca-vidéki udmurtok intenzív belső fejlődésének korszakát kedvezőtlen külső helyzet kialakulása szakította meg. Ez a szituáció a 13században jött létre, amikor a mongol-tatár expanzió következtében a környező területek lakossága költözésre kényszerült, a társadalmi-gazdasági és etnokulturális fejlődés folyamatai torzuláson mentek keresztül. A szervezett hatalom saját struktúrái nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy az udmurtok népesség típusú közösséggé konszolidálódjanak. A későbbi periódusban az udmurt etnikum fejlődését befolyásoló fő tényező a Vjátka-medence orosz betelepülése, az orosz lakosság pozíciójának stabilizálódása és kiszélesedése ezen a területen, a helyi lakosságra gyakorolt uralkodó hatása. Az idegen etnikai környezetbe került udmurtok egy része asszimilálódott, nagy részük átköltözött az udmurt szállásterület központi részeire. Az orosz nép etnokulturális hatása az északi udmurtokra jóval jelentősebb volt, mint a déliekre, akiknek hosszas és közeli kapcsolata volt először a bolgár állam, majd az Aranyhorda és Kazanyi Kánság türkjeivel. E két feudális képződmény hatása hosszú időre feltartóztatta az egységes udmurt népesség kialakulását. (Fordította Kulcsár Valéria) ARMATINSZKAJA 1995b. 32
