Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában
hogy felirat vagy tamgá(k) van-e az algyői íjborításon, megszűnt. Az algyői felirat első jelénél (Kürti képén felül) egy U-alakú jelben egy Y-alakú jelet találunk, ahol az Y alak V-elemének szárai felül párhuzamossá törnek. Ez a két jel a kazáriai írásban a d/d' illetve az a/d jele, ott azonban ezek ligatúrájában a két jel fordítva kapcsolódik egymáshoz. Mindenesetre a liga túra olvasata d'a vagy d'd lehet. A másik jel (Kürti képén alul) egy egyenlőtlen szárú U-alak, amelyben egy fordított, ugyancsak egyenlőtlen szárú Y-alakot illesztettek. Nos, ugyanezt a két jelet találjuk a banai szablya ellenzőjének gombjain ezüst berakással, mégpedig a két gombon fordított sorban, ami biztosít bennünket arról, hogy valóban felirattal, s nem tamgával (s főleg nem díszítéssel) van dolgunk. A banai szablyaellenzőn a második jel belső tagja egyértelműbb, mint Algyőn, itt ugyanis egy fordított, szögletes görög pszí alakot találunk. Ez a jel a türk feliratok q+w jelével vethető össze, amely egyébként ebben a formában megvan a békési íjcsonton is. 10í > Az egyenlőtlen szárú, íves U-alakú jel a kazáriai (és türk) b* jel megfelelője, tehát az algyői és a banai jelcsoport másik összetett eleme bqu ligatúraként (és természetesen e két jel más kombinációjaként is) olvasható. Az egész felirat tehát d'abqu vagy d'dbqu lenne, ez pedig a jabgu-tyiwu szó kazár írásképe. 107 E szó valóban a magyar győ (helynév, személynév) előzménye, amely viszont eredetileg igen magas türk cím, több török nép királyát így nevezik, így az oguzokét, a karlukokét stb. 108 A kazároknál e címre vonatkozóan nincs kései adatunk, noha a nyugati türk kagánok állandó címe volt 3. jabgu. 109 Az Árpádok családjában biztosan megvolt ez a cím, hiszen Géza fejedelem neve ebből képzett személynév. 110 Az a körülmény, hogy a jabgu cím a 10. században személynévvé vált, arra mutat, hogy már ebben az időben csökkent az értéke. Ezért is szerepel a cím (vagy itt már személynév) az algyői íjon, amelynek tulajdonosa azért még lehetett egy nemzetségfő. A banai szablya ellenzőjének ornamentizáló, heraldikus d'dbgu felirata azonban mindenképpen többre értékelendő: ilyen díszes fegyver felirattal ellátva aligha alkalmi készítmény, sőt jó okunk van feltételezni, hogy valamilyen beiktatás kelléke. Egy kazár feliratos fegyver azonban jelvényként egyetlen 9-10. századi magyar személlyel hozható kapcsolatba: a kazárok által beiktatott Árpáddal, aki ennél a beiktatásnál nyilván jelKISS 1970, XXIV. t. 2., 5. k. 1. részben félrevezető rajzok. VÉKONY 1987, 106. A -gu hangcsoport qu jellel való frását az ismert qu~gu váltakozás magyarázza, illetőleg az is, hogy ligáit, monogram-szerű feliratban egyszerűbb volt hangcsoportot visszaadó jelet használni. Nyelvtörténeti okok miatt kell az írásképet jfäwu formában olvasnunk. Vö. ZEKI VALIDI TOGAN 1939, § 33-, p. 10/28., comm. § 33, p. 140. = Vatandag (Ofe) No 7 (10). Ez található az Üé-tepe-i sír pecsétgyűrűjének első sorában, amit Vladimir Lukonin y'tgtvb formában olvas (LUKONIN , 193.), szerintem v'fgwb olvasható. CZEGLÉDY 1956, 325-333.; NÉMETH 1991, 259. szerint a jabgu nem volt meg a magyaroknál. E nézet nem igazolható. 203
