Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában
revette, hogy a nagyobb (3,8 cm széles) aranyozott ezüstveret a geszterécli nagyobb szíjveretek közeli rokona, 93 ez utóbbiakat viszont László Gyula már 1942ben lószerszámvereteknek határozta meg. 94 Ezekhez kapcsolta Budinsky-Kricka is a zempléni lószerszámvereteket, 95 mint formailag rokonokat - itt valóban a lószerszámokkal együtt kerültek elő ezek a veretek. 9Í > Ugyancsak többnyire lószerszámot díszítenek a banai pikkelyes veretek 97 párhuzamai. 98 A veretek nagysága (4) és stílusa (3) miatt azonban legalább két kantár volt a banai férfi sírjában (ahogy Geszteréden a csatolós karikák minden bizonnyal kötőfékhez tartoznak), azaz a sírban legalább két ló maradványait (vagy legalább szerszámát) temették. Mindkettőt aranyos szerszámmal. A banai sír tehát minden vonatkozásában kiemelkedik a 10. századi leletek közül. Hogy persze miként köthető fejedelemhez egy 10. századi sírlelet, arról jószerével semmit sem tudunk. Árpádot kazár szokás szerint emelték pajzsra, azonban kérdés, hogy ezért a pajzs fejedelmi jelvénnyé válhatott-e. Bíborbanszületett Konstantin óvja fiát, hogy az északi barbároknak, köztük a turkoknak, tehát magyaroknak is, ha netán a császári öltözéket (tehát a tunicát és a clamyst) és a félgömbös koronát kérnék szolgálataikért, odaadja azokat. Ilyen kérésre tehát volt példa, de akkor, amikor valamelyik barbár bizánci címet (s vele ruhát) kapott, mint példák alapján tudjuk, keresztény is lett, tehát a temetkezése is keresztény lett (ez már a 10. század közepe felé így van, ekkortól tehát aligha számolhatunk pogány fejedelmi sírokkal). Ha volt jelvénye a magyar fejedelemnek a 9. század végén, 10. század elején, az aligha volt más, mint a kazár kagántól kapott jelvény. A banai sír, a geszterécli, s azon keresztül a zempléni sírral való rokonsága miatt mindenképpen fejedelmi sírnak tartható (megjegyzem, ez ugyanazt jelenti, mintha nemzetségfői sír lenne: a turkok nemzetségeinek voltak arkhónjaik, egy megás arkhón tulajdonképpen e nemzetségek összességének főnöke, tehát mintegy törzsfő). A fentebbiekben világossá tettük, hogy az aranyos lő vagy lovak miatt valójában a legkiemelkedőbb a 10. századi sírleletek között. A leletek keltezése egyértelmű, a 9- század végére, 10. század elejére kell helyeznünk őket. Azt a területet, ahol a banai sír (és párja) előkerült, a középkorban Árpa, illetve Árpád néven ismerték (pontosabban: a sírok a középkori Árpa-Árpád és Bana határán vannak). Erről, éppen a kétféle névalak miatt (szemben az egyszerűen 'árKISS 1970, 230. LÁSZLÓ 1943, 141-143., 11. k. VÖ. SZŐKE 1962, 18. BUDINSKY-KRICKA 1965, 333.; BUDINSKY-KRICKA-FETTICH 1973, 38. RÉVÉSZ 1993, 373.; RÉVÉSZ 1994, 353.; RÉVÉSZ 1996, 75.; RÉVÉSZ 1996, 80., 9. k. viszont László véleményét és az ahhoz kapcsolódó irodalmat nem ismerve a geszterédi övveretet rakná a lószerszámra, holott a meghatározás, ha nem is 1942, de 1965 óta egyértelmű. KISS 1970, 5. k. 8., XXV. t. 19MAZITOV 1981, 105. kk., 57. k. 21., stb.; BOKIJ-PLETNEVA 1988, 99-, 1. k. 7= 1989, 86, 1. k. 7, stb. 201
