Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Fodor István: A sas szerepe a honfoglaló magyarság hitvilágában

A sas szerepe a honfoglaló magyarság hitvilágában Fodor István (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) Tekintélyes szakirodalom foglalkozik a turul nevű ragadozómadár szerepével őseink hitvilágában. Az alapvető forrás e tekintetben Anonymus, aki nevezetes Gestájának Álmos születéséről szóló harmadik fejezetében az alábbiakat beszéli el (Pais Dezső fordításában): „Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcitiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerben Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, ezért hívták őt szintén Álmosnak."

1 A jeles fordítás azonban némileg félrevezető, mivel Anonymus az Emese álmában megjelent csodás madarat nem nevezi meg magyar nyelven, hanem a latin astur szót alkalmazza rá {„...informa asturté').

2 Kézai 1282 körül írott krónikájában ugyan nem szerepelteti az Álmos születésével kapcsolatos legendát, de művének 10. fejezetében megjegyzi, hogy a hun-magyaroknak Gyejcsa (Géza) vezér idejéig az a fején koronát viselő madát volt a címerképük, amelyet magyarul turulnak neveznek {„...similitudinem auis habebat, que hungarice turul dicitur in capite cum corona.")? Ez kétségtelenné teszi, hogy a 13- században a magyar nyelvben élt egy turul madárnév, s joggal feltételezhető, hogy az Emese fogantatásáról, Álmos születéséről szóló magyar mondában is ez a madárnév szerepelt. Művének 27. fejezetében Kézai Álmost és Árpádot a Turul-nemzetségből valónak mondja: „Ezen kapitányok közül a leggazdagabb és leghatalmasabb a Turul-nemzetségbeli Ügek fia Előd fia Álmos fia Árpád, volt."

4 A 76. fejezetben pedig Géza fejedelmet is a Turul-nemzetség leszármazottjának jelöli meg {„Dux autem Geycha ANONYMUS 1975, 91. 2 P. MAGISTER 1932, 7. 3 PALS 1975, 304. 4 MEH 1975

2

, 189. Vö. HKÍF 1995, 333. 141