Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Bársony László (Tatabánya): Bányászati képzés Felsőgallán

1971 őszén még méltó keretek között ünnepelhették meg az iskola fennállásának 75. évfordulóját, hiszen az 1971/72-es tanévben a nappali tagozatra még mindig 200-an és az iskola falain belül működő aknász, gépész és villamos levelezős tagozatokra 810-en iratkoztak be. Perger István, aki fiatalon, 1961 szeptemberében Szabó Ernő nyugdíjba vonulását követően lett az intézmény igazgatója, időben érzékelte a hanyatlást és komoly erőfeszítéseket tett az iskola stabilizálására. Ennek nyomán Budapestről áttelepült a Szabó József Geológiai Technikum 1974-ben. Igazi, az aknászképzés szempontjából fontos eredmény azonban az volt, amikor az iparág vezetőinek támogatását megszerezve elérte a művelődésügyi, a nehézipari, valamint a pénzügyminiszternél, hogy a képzésben immár a vállalatok által küldött ösztöndíjas tanulók is részt vehetnek. Bár a rendelet (1/1976.11.l.NIM.sz.) csak 1976-ban készült el, de a beiskolázás már 1975 szeptemberében ennek alapján történt. A rendkívül kedvező ösztöndíjfeltételek ellenére a vállalatok a képességek és rátermettség alapján való kiválasztást nem tudták maradéktalanul megvalósítani, a tanulással járó családtól való különélést sokan nem vállalták. 1975 szeptemberében egy osztályban 40-en kezdték el tanulmányaikat az új rendelet szerint. Három évvel később, 1978 őszén már — az ipari igényeknek megfelelően — két párhuzamos osztály volt indítható. Ez a kedvező állapot 10 évig tartott, de a bányászat — elsősorban a szénbányászat — 80-as évek közepén kezdődött negatív megítélése 1986-tól éreztette hatását. A bányászat kezdődő, majd kibontakozó és minden korábbi mértéket felülmúló válsága az aknászképzés gyors leépüléséhez vezetett. Jelenleg a négy évfolyamon mindössze 40 tanuló van. Az aknászképző jellemzőbb adatait, változásait összefoglalóan az első, a képzés különböző formáiból (nappali, esti, levelező) kikerülők létszámát a 2. sz. táblázat tartalmazza. MELLÉKLET A képzési struktúra bővülése Az évek során az iskolában az aknászképzés mellett szakmai, gazdasági és szervezési szempontok, illetve a bányászat konkrét igénye alapján új szakok is megjelentek. a) Geológus képzés A Geológiai Technikum 1951-ben Nagykanizsán kezdte meg működését. Egy évre rá Budapestre költözött az iskola, ahol 3 év alatt 3-szor is költöznie kellett, mígnem Albertfalván végleges helyet kapott. Az iskola 1955-ben vette fel a nagy magyar geológus, Szabó József (1822-1894) nevét. Az ipari technikumok megszűnésekor szakközépiskolává alakult át és 1974-ben, már mint Szabó József Geológiai Szakközépiskola települt át Tatabányára, az Aknászképző Technikum 106