Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Pluhár József (Vértesszőlős): A Tatabányai Árpád Gimnázium története

ségével. Összegyűjtik azokat a tapasztalatokat, amelyek előnyösebbé, eredményesebbé teszik a középfokú oktatást. A szüntelen átalakulásra, a megújulásra mindig szükség van egy rangos oktatási intézménynek, ha versenyben kíván maradni, ha a változó élet új követelményeihez akarja igazítani munkáját. Tanítványaink sikerei Az országos középiskolai tanulmányi versenyeken tanítványaink kimagasló eredményeket értek el: Kürschák-díjat 3 alkalommal (1961, 1962, 1975-ben) nyertek tanítványaink. A Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát 2 alkalommal (1961, 1976-ban), Nemzetközi Kémiai Diákolimpiát 1 alkalommal (1976) nyerték meg növendékeink. 1961—1994 között az országos középiskolai tanulmányi versenyeken 75 tanulónk ért el kiemelkedő eredményt. OKTV-ben 17 tanulónk az első 10 helyen végzett, 24 tanuló dicséretben részesült. Arany D. matematika versenyben 3 tanulónk élen végzett, 5 tanulónk dicséretet kapott. Kazinczy-érmet 7 tanulónk nyert. Kitaibel P. Országos Biológia versenyen 6 tanulónk végzett élvonalban. Környezetvédelmi versenyen és pályázaton 8 tanulónk mutatott fel kimagasló eredményt. TV "Ki miben tudós?" matematikai vetélkedőn 1 tanulónk 8. helyen végzett. Tanáraink Az oktató és nevelő munka tárgyi feltételein kívül nem hagyagolható el az a személyi adottság, amelyet a tanári kar képviselt. Az első tantestület 6 rendes és 6 óraadó tanárból állt. Az óraadó tanárok — Kovács Béla kivételével — rövidesen megkapták a rendes tanári kinevezést. Az induló tantestület nehéz feladatot, missziót vállalt az intézmény beindításakor. Hivatástudatuk magaslatán állva reggel 8 órától este 8 óráig megfeszített munkát végzett. Új volt a nevelőtestület szelleme. Haladó, szociális érzékenységgel, demokratikus szemlélettel formálták a környék felnövekvő nemzedékét. E személeletnek tudható be, hogy rövid 3 év leforgása alatt az ország legfiatalabb gimnáziuma 1949-ben az ország első gimnáziuma lett. Felfigyelt az ország arra, ami ebben a bányatelepből várossá lett település új gimnáziumában történik. Ekkor vette fel a Rákosi Mátyás gimnázium nevet. A tantestület minden tagja magasfokú felkészültséggel rendelkezett. A társadalmi elvárásnak messzemenően eleget tettek. Az iskolai munkájuk mellett tudományos kutató-munkával is foglalkoztak. A kutatómunkájuk elismeréséért a budapesti Műszaki Egyetemről 4 tanár tudományos pótlékot kapott (Fejérdi Gy., Greguss P., Rácz J., Szalontai L.).

13 A tanárok bekapcsolódtak a város társadalmi közéletébe és tevékenységükkel elsősorban ismeretek terjesztésével, haladó demokratikus szellem megismertetésével, népszerűsítésével a társadalmi haladást szolgálták. Résztvettek a társadalmi szervezetek munkájában, funkciókat vállaltak a közéletben. Elfog79