Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Pluhár József (Vértesszőlős): A Tatabányai Árpád Gimnázium története
A TATABÁNYAI ÁRPÁD GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE dr. Pluhár József (Vértesszőlős) Bevezetés A tatabányai Árpád Gimnázium a megye egyik legnagyobb középfokú oktatási intézménye. Sokáig a megyeszékhely egyetlen gimnáziuma, s mint ilyen intézmény a város értelmiségének kialakításában, a kulturális légkör megteremtésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Nem nagy múltra tekint vissza. De ez a 48 év városunk életében sorsdöntő jelentőséggel bírt, — várossá vált — meg egybeesik nemzeti történelmünk demokratikus társadalmi fejlődésével. Az iskola történetének megírására az iskola megalapításának közelgő fél évszázados évfordulója nyújtott alkalmat. Az iskola történetének megírásával az volt a célom, hogy a gimnázium életéről hű képet adjak tanítványainknak, a város társadalmának, valamint az iskolánk előtt álló további feladatok sikeres megvalósításához a mindenkori tanulóifjúságunk számára erőgyűjtés forrásául szolgáljon. A közel félévszázados munkálkodásunk sok haladó hagyomány kialakítását eredményezte. Ezek megőrzését és továbbfejlesztését is szolgálja az iskolatörténet azzal, hogy eredményeink megismertetésével hozzájárulunk jó hírnevünk fokozásához. Tanítványaink világnézeti és erkölcsi magatartásának formálásában, az önálló gondolkodásban a tudás gyakorlati alkalmazásában elért eredményeinkre, tanítványaink sikereire, helytállására büszkék vagyunk. Tatabánya város illetve tanulóifjúságunk előtt új távlatok nyíltak meg. A város dolgozói példát mutattak az oktatás társadalmi közüggyé válásában, amikor létrehozták a gimnáziumot és fejlődését folyamatosan segítették mind a mai napig. Tanítványaink iskolai felkészülése, társadalmi helytállása igazolja, hogy városunk társadalma — áldozatvállalásával — politikai, gazdasági vezetése jó ügyet támogatott. A II. világháború után megindult polgári, demokratikus átalakulás keretében megalakult a Köznevelési Tanács, amelynek eszmei igényét — a tanács elnöke — Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas biológus 1947. február 11-én így fogalmazta meg: ami a "szellemét illeti, lehelje minden szavával a demokrácia nagy eszméit, a szabadság szeretetét, a szociális érzést, a nemzeti — népi gondolatot." E bizottság véleménye szerint "a világnézeti nevelést a haladó szellemnek kell meghatároznia, amely ... a tudomány korabeli álláspontját, a demokráciát, a szabadságeszményt, a szociális érzést, az emberek egyetemes testvériségét, a nemzetek közötti szolidaritást, a humanizmus tiszta erkölcsét jelentette." Az első reform ezt kívánta érvényesíteni. Iskolánk ennek szellemében kezdte meg oktató-nevelő munkáját. Iskolánk története a céltudatos, következetes, nehéz munkáról tanúskodik. Az eredmények tükrözik a leghaladóbb, a legkorszerűbb ismeretek birtokában lévő, humanizmustól áthatott pedagógusok munkáját. Megállapítható, hogy kiemelkedő eredményeket akkor értünk el, amikor a pedagógusok, a szülők és a 74
