Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Pluhár József (Vértesszőlős): A Tatabányai Árpád Gimnázium története

A TATABÁNYAI ÁRPÁD GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE dr. Pluhár József (Vértesszőlős) Bevezetés A tatabányai Árpád Gimnázium a megye egyik legnagyobb középfokú ok­tatási intézménye. Sokáig a megyeszékhely egyetlen gimnáziuma, s mint ilyen intézmény a város értelmiségének kialakításában, a kulturális légkör megterem­tésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Nem nagy múltra tekint vissza. De ez a 48 év városunk életében sorsdöntő jelentőséggel bírt, — várossá vált — meg egybeesik nemzeti történelmünk demokratikus társadalmi fejlődésével. Az iskola történetének megírására az iskola megalapításának közelgő fél évszázados évfordulója nyújtott alkalmat. Az iskola történetének megírásával az volt a cé­lom, hogy a gimnázium életéről hű képet adjak tanítványainknak, a város társa­dalmának, valamint az iskolánk előtt álló további feladatok sikeres megvalósítá­sához a mindenkori tanulóifjúságunk számára erőgyűjtés forrásául szolgáljon. A közel félévszázados munkálkodásunk sok haladó hagyomány kialakítását ered­ményezte. Ezek megőrzését és továbbfejlesztését is szolgálja az iskolatörténet azzal, hogy eredményeink megismertetésével hozzájárulunk jó hírnevünk foko­zásához. Tanítványaink világnézeti és erkölcsi magatartásának formálásában, az önálló gondolkodásban a tudás gyakorlati alkalmazásában elért eredményeinkre, tanítványaink sikereire, helytállására büszkék vagyunk. Tatabánya város illetve tanulóifjúságunk előtt új távlatok nyíltak meg. A város dolgozói példát mutattak az oktatás társadalmi közüggyé válásában, amikor létrehozták a gimnáziumot és fejlődését folyamatosan segítették mind a mai napig. Tanítványaink iskolai felkészülése, társadalmi helytállása igazolja, hogy városunk társadalma — áldozatvállalásával — politikai, gazdasági vezetése jó ügyet támogatott. A II. világháború után megindult polgári, demokratikus átalakulás kereté­ben megalakult a Köznevelési Tanács, amelynek eszmei igényét — a tanács el­nöke — Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas biológus 1947. február 11-én így fo­galmazta meg: ami a "szellemét illeti, lehelje minden szavával a demokrácia nagy eszméit, a szabadság szeretetét, a szociális érzést, a nemzeti — népi gondolatot." E bizottság véleménye szerint "a világnézeti nevelést a haladó szellemnek kell meghatároznia, amely ... a tudomány korabeli álláspontját, a demokráciát, a szabadságeszményt, a szociális érzést, az emberek egyetemes testvériségét, a nemzetek közötti szolidaritást, a humanizmus tiszta erkölcsét jelentette." Az első reform ezt kívánta érvényesíteni. Iskolánk ennek szellemében kezdte meg oktató-nevelő munkáját. Iskolánk története a céltudatos, következetes, nehéz munkáról tanúskodik. Az eredmények tükrözik a leghaladóbb, a legkorszerűbb ismeretek birtokában lévő, humanizmustól áthatott pedagógusok munkáját. Megállapítható, hogy ki­emelkedő eredményeket akkor értünk el, amikor a pedagógusok, a szülők és a 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom