Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Megnyitó - Dr. Kovács György Zoltán

Tisztelt Hölgyeim! Tisztelt Uraim! Örömteli szívvel köszöntöm Önöket megyénkben Tatabányán, a megye legfiatalabb felsőoktatási intézményében, mely otthonául szolgál a "Híres isko­lák, neves pedagógusok" összefoglaló címmel rendezett kétnapos konferen­ciának. Négy esztendővel ezelőtt arra tettünk vállalást, hogy új színt, új lendületet adunk megyénk kulturális életének. Ennek egyik megnyilvánulásaként szer­veződtek azok a tudományos konferenciák, amelyek egyik műhelye a Komárom­Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága. Az elmúlt évek­ben jeles előadók sora gazdagította hazánk és ezen belül a megye tudományos életét azokkal az előadásokkal, amelyeket a reneszánsz jegyében Mátyás király és Tata kapcsolatáról, vagy időben és témában nagyot váltva a múzeumokban őrzött fotográfiákról, továbbá megyénk székhelyvárosáról, vagy éppen a határainkon túl élő magyarság néprajzáról tartottak. A szó elszáll, az írás megmarad. Ezért igyekeztünk segítséget nyújtani intézményeinknek ahhoz, hogy az arra érdemes előadások kötetben foglalva napvilágot lássanak. Most a magyar iskola születésének jubileumára készülünk. Két szűk esz­tendő áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a mai, a történelmi tényeket valódi ér­tékén tisztelő új világunkban számbavegyük és értékrendünknek megfelelően helyére illesszük mindazokat a történéseket, amelyek a magyar iskolaügyben a bencés atyák 996 évi Szent Márton-hegyi "honfoglalása" nyomán életrehívott szerzetesiskola létrehozása óta történt. Ezt a munkát becsülettel s jó szívvel kell elvégeznünk ahhoz, hogy minden magyar ember számára világossá váljon nem elegendő az Európa szerves részét képező földrajzi tér betöltése ahhoz, hogy helyet kérjünk és kapjunk Európa fejlett kultúrájú nemzeteinek sorában. Az is­kolák megszervezése, az oktatásügy alkalmassá tétele a mindenkori társadalmi, gazdasági igények kielégítésére soha és semmikor sem volt elhalasztható, vagy másokra hárítható. A polgárosuló Európában, s ezen belül szűkebb régiónkban Kelet-Közép Európában a török kiűzését követő néhány évtizedet igénylő újrarendeződést kö­vetően égetően jelentkezett az oktatásügy reformjának igénye. A sorban az első jelentős lépés az 1777-es első Ratio Educationis kiadása volt, ezt 28 esztendővel később 1805-ben követte a második. A 19. századi ma­gyar eszmélés, a reformkor, a forradalom, a levert 1848-as szabadságharc, s az önkényuralom esztendeit követően immáron a polgárosulás jegyében született meg az Eötvös József nevével fémjelzett népoktatási törvény. Nem feledhetjük, hogy a korszak Európájában, a fejlett Angliában, Franciaországban ezekben az évtizedekben vált az első 1851-ben rendezett lon­doni világkiállítás által bizonyítottá, hogy a tudomány és a gazdaság, az ipari és mezőgazdasági termelés és a tudomány viszonya alapvetően megváltozott. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom