Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Keller György (Tata): A tatai gimnázium története

osztályokba általában a jobb képességű, a felsőfokú tanulmányokra tudatosan készülő diákok jelentkeztek. A szakosított tantervű osztályok népszerűsége gyorsan növekedett, ezért a szelekció érdekében felvételi elbeszélgetést kellett bevezetni. Ezekben az osztályokban a megemelt szaktárgyi órakeret az ismeretek nyújtásának nagyobb lehetőségét, a tanulói szorgalom és a szülői ház nagyobb odafigyelése a továbbtanulás számára alkalmasabb diákok oktatását és nevelését tette lehetővé. A szakosított tantervű oktatás előnyei mellett a 70-es évek közepétől jelentkeztek a problémái is. Ezt kísérelte feloldani az évtized közepén bevezetett fakultatív rendszerű oktatás, amely a tanulók képességeit figyelembe véve, a tanulók szabad elhatározásának tiszteletben tartásával kívánta megoldani a képesség kibontakozását és fejlesztését. A fakultatív rendszerű oktatás kísérleti kialakításában az iskola tantestülete is részt vett. Ezen a téren szerzett tapasztalatait az országos szervek felhasználták. Az 1970-1980-as tanéveket jellemzi a versenymozgalom fellendülése. Ekkor országos szinten is kiemelkedő eredmények születtek (adatai az évkönyvben külön egységként szerepelnek). Hasonló eredmények születtek a sportban is. A helyezett tanulók nevét az iskola az első emeleti folyosón örökítette meg. Az iskola megörökítette néhány kiváló tanárának és tanítványának az emlékét is: emléktáblát állított Rómer Flóris Ferenc régész, Vincze Imre Erkel-díjas zeneszerző, Kamondy Tóth László József Attila-díjas író, volt tanítványok, valamint Révai Miklós nyelvész, Öveges József fizikus és Dobroszláv Lajos festőművész, az iskola tanárai számára. Az iskola korábban kialakult hagyományai — pl. a szalagavató, a nagy tömegeket mozgósító ballagás, az Eötvös-napi kulturális műsor — mellett új hagyományok alakultak ki: ilyen az Éneklő Ifjúság, a Tavaszi Dalfesztivál, az Idegen nyelvi est, az Öveges Józsefről elnevezett fizikaverseny, a Ki tud többet Magyarországról? vetélkedő és a szaktárgyi versenyek. 1988-ban jelentős művészi alkotással gazdagodott iskolánk. Szervátiusz Tibor szobrászművész elkészítette az iskola névadójának, Eötvös Józsefnek "életműkompozícióját". Felavatására születésének 175. évfordulója alkalmából került sor, ünnepélyes keretek között. Az avatóünnepségen Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes mondott emlékbeszédet. A terjedelmi korlátok csak arra adtak lehetőséget, hogy hallgatóim előtt felvillantsam a tatai gimnázium alapításának körülményeit, történetének fontosabb eseményeit, erkölcsi, nevelési, oktatási értékeit. A 229 év ennek az intézménynek az életében sok lehetőséget adott több generáció fölnevelésére, a tudás átadására, erkölcsi, emberi értékek elültetésére. Befejezésül szinte csak címszavakban engedtessék meg, hogy felsoroljam azokat a változásokat, amelyek az elmúlt 10 évben iskolánkban bekövetkeztek.: — Sportlétesítményeinket tovább gyarapítottuk — sportpályát építettünk az iskola mellett, elkészült egy korszerű sportcsarnok. Újabb tantermek és tanári munkaszobák épültek. 72