Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 12. - Keller György (Tata): A tatai gimnázium története
rokba, ahol a fiúk út-, víz-, és csatornaépítéseken vettek részt, a lányok pedig növényápolási és gyümölcsszedési munkákban. A 80-as évek közepétől a tagság körében fokozódott a közömbösség, s 1989-ben a szervezet megszűnt. 1957-ben megalakult az MSZMP helyi alapszervezete az iskolában. A tanári testületben történt személyi változások következtében az iskolához került új tanárokkal az iskolai pártszervezet taglétszáma jelentősen megnövekedett. Ettől kezdve az MSZMP iskola alapsszervezete az iskolai élet elvi politikai irányító és pártellenőrző szerepét látta el. Véleménye és állásfoglalása minden fontos iskolai kérdésben meghatározó volt. 1989-ben a szervezet megszűnt. Az utolsó negyedszázad története Az oktatás irányvonalát az 1961-ben kiadott III. törvény jelölte ki. A törvény szerint az iskolák kapcsolatát szorosabbá kell tenni az élettel, a termeléssel, a gyakorlattal. Ennek alapján bevezetik iskolánkban a szakmai előképzést célzó, az oktatás és a termelőmunka összekapcsolásának egyik formáját, az ún. 5+l-es oktatási rendszert. A gyakorlati foglalkozásokon konkrét fizikai munkafeladatokat kellett végezni a tanulóknak. Gyakorlati foglalkozást végeznek szabás-varrás és asztalos szakmában, majd később autószerelő, szövő-fonó, dísznövénytermesztő és kertépítő, valamint lakatos szakmák keretében. A gyakorlati foglalkozást a tanulók a tanműhelyben (iskolai), illetve ipari és mezőgazdasági üzemekben végezték. Ennek az oktatási rendszernek a pozitívuma az volt, hogy szakmailag hasznos ismereteket szereztek a tanulók, látókörük szélesedett, a termelés folyamatához közelebb kerültek. Negatív vonásai azonban már nagyon korán jelentkeztek, mint pl. az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek hiánya, valamint a társadalmilag nem hasznos munkavégzés demoralizáló hatása. A 70es évek elején ez az oktatási forma fokozatosan megszűnik. Az iskola mezőgazdasági szakközépiskola beindításával is kísérletezik, de négyéves működés után ez is megszűnik. Az iskola tanulóinak száma a hatvanas évek végén a létszám még nem érte el a 400 főt, az 1965—66-os tanévben már 750 nappali tagozatos járt az iskolába, s elhelyezésük komoly gondot jelentett. A megnövekedett tanulócsoportok elhelyezése úgy történt, hogy a gimnázium épületében lévő általános iskolai osztályokat áttelepítették a Fazekas utcai általános iskola épületébe, két osztályt pedig ideiglenesen a kollégium épületében helyezték el. Az ún. politechnikai oktatásból származó elhelyezési feszültség levezetését szolgálta a vasipari műhely (volt gazdasági épület), valamint a belső udvaron lévő "kisegítő épületrész" megépítése. 1978-ban katonai kollégium létesült városunkban, növendékei az iskola tanulói lettek. Ezen kollégium diákjai először vegyes osztályokban nyertek elhelyezést, később kollégiumi és iskolai érdekekre való tekintettel külön osztályba jártak. A honvédelmi minisztérium támogatásával 1980-ban az oktató munka tárgyi feltételeinek javítása érdekében megépítik az új iskolarészt (a korábbi 70
