Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Keller György (Tata): A tatai gimnázium története

lyet szép fekvése, működő vízvezetékrendszere alkalmassá tettek kórházi célra, ettől kezdve a tanév már sokkal gördülékenyebb volt, az iskola tanulóifjúsága színdarabbal kedveskedik Tata lakosságának: Gogol Revizorját adták elő. A tananyagban korrekciót hajtanak végre. A tankönyv- és taneszközhiány még kísérő jelenség, de a sebek lassan behegednek, a tanulmányi színvonal is emelkedik. A minisztertanács 1945-ben hozott rendelete a nyolcosztályos általános iskola megszervezéséről azt jelentette, hogy a gimnázium első négy osztályát fokozatosan kellett általános iskolává alakítani. 1946. szeptember elején megszervezik a dolgozók gimnáziumát, mely 14 tanulóval az 5. osztályban beindul. Jelentős politikai harcok évei ezek, mélyreható változások történnek a tulajdonviszonyokban és a hatalomban. A gimnáziumot 1948-ban, a XXIII. törvénycikk alapján másodszor is államosították, az államosított iskola igazgatásával ideiglenesen Baghy Györgyöt, az iskola volt világi tanárát bízták meg, akit 1948. október 15-én Antal Gergely váltott fel. Az iskola az államosítás után Az államosított iskola 1948-ban jelentős események színhelye. A Londonba készülő olimpiai edzőkeret Tatára költözött, az olimpikonok szállása az iskolában volt, de falaik között folytak a különböző sportok edzései (pl. a vívóké és a tornászoké) is. Az országos sporthivatal a tornateremhez tartozó öltözőt fürdőberendezéssel, káddal és vizes zuhanyzókkal szerelte fel. Az iskolai tanévnyitó ünnepély valamennyi tatai iskola számára 1948. szeptember 5-én volt a várudvaron. A tanévnyitó ünnepségen a nagyszámú, érdekelt szülőkön kívül részt vettek a háború után megalakult tömegszervezetek képviselői is. Az államosítás után csak világi tanárok tanítottak. Nagy nehézséget jelentett a tanári ellátottság hiánya, pl. október 15-ig nincs magyar tanítás, november elejéig pedig szünetel az idegen nyelv tanítása is. 1948. november l-jén iskolánkhoz helyezik Bankó Saroltát, valamint Bachát Lászlót, rajtuk kívül a tanári kart alkotja Budó Viktor, dr. Cser Jolán, Gyarmati Ernő, Harkányi Klára, Muzslai Jenő, Nározsnyi Ilona, Patonai József, Uskert Kálmán, Láng Gyuláné, Béldi Ilona, dr. Toronyi Ottó, Soóky István, Etele György, dr. Weiner Ferenc, Fodor András és Dobroszláv Lajos. 1948. november 6-án megalakul az iskolában a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége. E szövetségnek minden diák tagja lett. 1950-ben megszűnnek az ifjúsági rétegszervezetek, megalakul a DISZ, amely 1956-ig működik az iskolában. Az országosan kibontakozó erőltetett versenyek időszaka az 50-es évek első fele. Ez jellemző az iskolában kibontakozó versenymozgalomra is. 1950— 51-es tanévben iskolánkhoz kerül a testnevelési gimnázium kettő osztállyal. A sportgimnáziumot 1953-ban Kiskunfélegyházára helyezték át. 1954-től felmenő rendszerrel a harmadik párhuzamos osztály is beindult. Az államosított rendház épületében kollégiumot szerveztek, a kollégium keretében lehetőséget 68