Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Szikora Henrikné (Tatabánya): Tatabánya főiskolája a kezdetektől napjainkig

TATABÁNYA FŐISKOLÁJA A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG Szikom Henrikné (Tatabánya) A magyarországi iskolák 1000 éves történetében talán az egyik legfiatalabb intézmény a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. Alapításának érdemi előkészületei 1988 nyarán indultak, ekkor kezdődtek meg az első tárgyalások a Művelődési Minisztérium illetékes vezetőivel egy tatabányai székhelyű felsőoktatási intézmény létesítési tárgyában. A főiskola létrehozását meghatározóan a gazdasági szerkezetváltás és az ehhez szükséges képzési rendszer átreformálásának igénye motiválta, de szerepet játszottak presztizsokok is. A 80-as évek végén ugyanis már csak Tatabánya volt az egyetlen megyeszékhely, amelynek nem volt felsőoktatási intézménye. A tervezett főiskola képzési profiljára, szervezeti formájára vonatkozóan több elképzelés született. Felmerült önálló állami főiskola vagy kihelyezett tagozat létrehozására, de ennek gondolatát a minisztérium illetékesei költségvetési, finanszírozási okok miatt eleve elvetették. Reális esélye így csak egy önálló alapítványi főiskola létesítésének maradt. A képzési profilt illetően is több elképzelés volt: külkereskedelmi, idegenforgalmi, nyelvtanári, városüzemeltetési üzemmérnök és szociális munkás képzés egyaránt szóba került. Az önálló alapítványi főiskola anyagi alapjának megteremtése érdekében helyi kezdeményezés indult egy főiskolai alapítvány létrehozására. 1990 júniusában 7 alapító részvételével, 18.310.000 Ft induló tőkével létrejött a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája alapítvány. Az alapítványtevők a városi és megyei önkormányzat, a város és a megye gazdálkodó egységei voltak, szakmai segítséget a Külkereskedelmi Főiskola ajánlott fel. Az alapítók alapítványi célként egy nyitott, államilag elismert gazdasági főiskola létrehozását jelölték meg. A cél megvalósítására kuratóriumot hoztak létre, amelyre nagy feladat hárult, többek között: — az engedélyeztetési okmányok előkészítése és felterjesztése jóváhagyásra, — az anyagi alapok folyamatos bővítése, újabb alapítványtevők felkutatása, — a képzés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése, — az oktatási épület tulajdonjogának megszerzése és még lehetne sorolni a feladatokat. Mivel a képzési tematika elkészítése és az alapítás engedélyeztetése hosszú időt vett igénybe, ezért átmeneti megoldásként — ehhez ugyanis nem volt szükség jóváhagyásra — 1990 szeptemberében a Külkereskedelmi Főiskola másoddiplomás képzését, 1991 őszén pedig a főiskolai tanulmányokra előkészítő ún. 0. évfolyamot indítottuk be. 39