Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Előadások - Dr. Mészáros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak évszázadai
A délután egy órakor ismét iskolába jövő gyerekek "köszöntését figyelmezi a tanító", s ima után papíron és fekete táblán a betűk és számok írását mutatja be, s ezt gyakorolják. Ez fél óráig tart, majd ugyanúgy "recitállás" következik, mint délelőtt. Végül imádság és vecsernye után a szokott köszöntéssel fejeződik be a délutáni népiskolai tanítás. Számos praktikus előírást is tartalmaz a rendtartás. "A mester úrnak lajstroma légyen, a mellyre fel-jegyezve legyenek a deákoknak nevei." — "A tanéttók a fűtésre gondot tartsanak, hogy az rendben és mértékletessen légyen; szinte úgy az oskola ajtóra, kultsra, kályhára, ablakokra, 3 asztalra, 9 hosszú székre (= padra), egy fekete táblára, ivó korsókra gondot visellyenek." — "Tiltatik a tanéttónak a deákokat akárminémü ajándékoknak hatására intézni, vagy az oskolabéli fábul valamit el-venni." — "Az oskolát minden nap ki kell söpretni, mellyet legalkalmatossabb lesz dél után tanétás után; akkor az ablakokat is ki kell nyitogatni, szobát szellőztetni, ugyan akkor helyes lészen az innya-való vizet is hozni, mellyet mindég a tanítványok közül rendre a nagyobbak fogják hozni, valamint az ablakokat is le-törölni." Új elem a reformkori magyar népoktatásban, hogy a katolikus és a protestáns népiskolák mellett megjelentek egy-egy népesebb településen a zsidó népiskolák, amelyekben már az állami rendelkezések szerinti világi tananyagot is oktatták. A reformkori népoktatás-fejlesztési törekvések egyik legjelentősebb eseménye egy új iskolatípus, a tanítóképző mint önálló intézmény működésének megindulása volt. 1828-ban Egerben nyílt az első, 1842-ben Esztergomban indult meg a tanítás második "mesterképző" -ben, vagyis az érseki katolikus tanítóképző intézetben. Itt főként az esztergomi főegyházmegye katolikus népiskolái számára képezték a tanítókat, tehát a felvidéki területekre elsősorban. A mesterképző vezetője, Majer István 1844-ben adta ki "Népneveléstan" című szakmódszertankönyvét magyarul, majd 1847-ben szlovákul is. Az átrendeződés két évtizede A szabadságharc leverése után, 1850-ben Magyarországra is kiterjesztették a Bécsben kiadott Organisations-Entwurf elnevezésű kultuszminisztériumi rendelkezést a középiskolák reformjáról. Ennek alapján szervezték meg hazánkban is a nyolc osztályos gimnáziumot a 10—18 éves fiúk számára, végén az érettségi vizsgával; ez rendelte el egy új középszintű iskola, a reáliskola létesítését, a gimnázium mellett. Az Organisations-Entwurf nyomán jelentős változások következtek be Esztergom és Komárom vármegyék középiskola hálózatában. A rendelkezés szerint a korábbi hatosztályos gimnázium négyosztályos algimnáziummá vagy nyolcosztályos főgimnáziummá alakítandó át, az előbbiben hat, az utóbbiban 12 rendes tanárt kell alkalmazni. Ezek javadalmáról, valamint az iskola fenntartásáról az iskolafenntartóknak kell gondoskodniuk. 24
