Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Nagy Béla (Esztergom): A Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola előtörténete és története

végezte, aki szakmailag, pedagógiailag és részben anyagilag felelt a tagozat működéséért. Jogait és kötelezettségeit a rendtartás írta elő. A tagozatvezető munkáját vagy az igazgató-helyettes, vagy a tanári karból erre kiválasztott tanár végezte, aki ezért tagozatvezetői díjban részesült. Munkáját önállóan végezte, de köteles volt tájékoztatni az igazgatót az ott végzett munkáról és adott esetben a felsőbb szerveket is. A nagylétszámú felnőttoktatás a pedagógusok részére viszonylag mérsékelt díjazás mellett jelentős többlet terhet jelentett. Nem volt ritka, hogy heti harmincnegyven órában tanítottak. így előfordulhatott, hogy sokszor a mennyiségi képzés a minőség rovására ment, a pedagógusok minden jószándéka ellenére. A társadalomnak és a gazdaságnak a szakember igényét teljesíteni kellett és pedagógusaink, ha nehézségek árán is, de teljesítették. Gépíró-gyorsíró Szakiskola Miután a 40-es évek második felében a különböző szaktanfolyamok megszűntek és a négyéves képzés vált általánossá, a társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelően "alacsonyabb" szinten, főleg az irodai, írnoki munka ellátásához szükséges szakismeretek megszerzésének lehetőségét is biztosítani kellett. így indult be 1950—51-ben az Esztergomi Állami Irodai Szakiskola egy éves képzéssel. A fő tantárgyak: magyar, gépírás, gyorsírás. 1951—52-ben Esztergomi Állami Gépíró-Gyorsíró és Irodakezelői Szakiskola. 1953—54-ben rendeskorú tagozat első-második osztállyal, délután dolgozók tagozatával is. 1954—55 Esztergomi Gyorsíró- és Gépíró Iskola alapfokú képzéssel. Ettől kezdve nappali és felnőtt tagozat is működött. 1961—62-től Gépíró- és Gyorsíró Iskola néven szerepelt. Eleinte csak magyar, gépírás, gyorsírás és osztályfőnöki órákkal, két-három napra elosztva. 1977-től 5 napos iskolaként működött, egyéb közismereti tárgyakkal és csak kétéves formában. A második év végén minősítő vizsgát tettek szaktárgyakból, gépírásból, gyorsírásból. A minisztérium lehetővé tette számukra, hogy a jobb eredményt elérő tanulók különbözeti vizsgával a szakközépiskola II. osztályába léphessenek át, és a négy év eredményes elvégzése után érettségi bizonyítványhoz jussanak. Ez évente kb. 2-5 tanulót érintett. Előképzettségüknek megfelelően csak a "b" osztályba mehettek. Jelenleg Gépíró-gyorsíró Szakiskola néven működik, kétéves képzéssel. A második év végén szakmai minősítő vizsgát tesznek a tanulók és alapfokú gépírógyorsíró oklevelet kapnak. Névszerint említve, munkásságukat vázolva ismertetem iskolánk igazgatóit és kiemelkedő személyiségű pedagógusait, akik hosszabb-rövidebb ideig tanítottak vagy tanítanak iskolánkban és meghatározók voltak az iskola életében: Igazgatók: Csapó Kálmán 1947—51 Magyar József 1951—53 233