Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 13. - Konreich Ferenc (Esztergom): A Hell József Károly Szakközépiskola története 1950-től napjainkig
amelynek megoldása tanárok közreműködésével, kötött foglalkozások keretében zajlik. Az 1966 óta évenként megrendezett esti "bányászballagás" a végzős Helles diákok külön búcsúja a várostól, amely kezdetben a felsőfokkal közös szervezésben, annak megszűnte után pedig kizárólag az iskola szervezésében bonyolódik le. A Hell-es diákok hagyományos esti ballagása Esztergom egyik leghangulatosabb eseményének számít, amelyet mindig több ezer ember figyelme, érdeklődése kísér végig a Béke tértől a Széchenyi térig terjedő útvonalon. E kis kitérő után folytatódjék a krónika... Az 1970/7l-es tanév az időközben elkészült új (akkoriban talán még korszerűnek számító) középfokú létesítményben — a kollégiummal egybeépült iskolaépületben — kezdődött meg, amely jelenleg is a tanulók otthona. A tanműhelyt és a tornatermet a felsőfok megszűntéig közösen használta a két intézet, 1974-től azonban az előbbi két létesítmény újra a középfokhoz tartozik. Ezzel az 1970-ig területileg egységes épületrendszer megbomlott, ugyanis a tornaterem és a tanműhely egymástól elkülönítve, a jelenlegi létesítmény kerítésén kívülre került. Az 1970-ben átadott kétszintes iskolaépület kb. 15 éven át még elegendő helyet biztosított az oktatás számára, de a későbbi évek során egyre nehezebb szervezési feladatot jelentett a tanulócsoportok elhelyezése, amelyek főleg az osztálybontások miatt szaporodtak. A jelenleg folyó 5 éves technikusképzés tovább növelte a tanterem gondokat, amelyek megoldása már csak a kollégium és a tanműhely épületében kialakított helyiségek felhasználásával vált lehetővé. Az 197l-es és az 1972-es év a nappali tagozaton végzett technikusok búcsúévei voltak: 1971-ben a bányagépész-bányavillamossági szakon, 1972-ben pedig a vegyipari gépész szakon tettek érettségi képesítő vizsgát utoljára a technikusjelöltek. 1973-ban viszont megindultak a középfokú technikusminősítő tanfolyamok, amelyek 1990-ig folytak iskolánkban, s amelyeken több mint ezren szerezték meg a technikusi oklevelet bányagépész, bányavillamossági vagy vegyipari gépész szakon. Közel ennyien végeztek a dolgozók levelező tagozatán is, amelyen már kezdettől folyt az oktatás a nappali tagozattal megegyező képzési céllal egészen 1986-ig. 1974-től az intézet a NIM felügyelete alól az Oktatásügyi Minisztérium hatáskörébe került. 1975-ben ünnepelte az iskola a technikum megalapításának 25 éves évfordulóját, amelynek alkalmából az iskolavezetőség jubileumi évkönyvet adott ki. Az 1975-től 1978-ig terjedő hároméves időszakban változatlan formában és a két szakirány változatlan arányai mellett folytatódott tovább a beiskolázott évfolyamok szakközépiskolai képzése. Az 1978/79-es tanévben azonban a 10 évvel korábban beindult szakközépiskolai képzést a bányagépészeti-bányavillamossági szakon szakmunkásképzési célú szakközépiskolai forma váltotta fel, amely érettségi mellett bánya 218
