Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Gerencsér Jánosné (Dorog): Huszonöt év a dorogi gimnáziumban

tása nagy mértékben próbára teszi a nevelőtestület teherbíróképességét, mivel az egy osztályon belüli két tagozat heti tantárgyi óraterve és tanterve különböző. Oktató-nevelő munkánkat és annak eredményességét alapvetően meghatározza a tanulók képessége, a tanuláshoz való viszonya. A tantárgyi átlagok iskolai szinten közepes színvonalon mozognak. Leggyengébb az eredmény matematika, fizika és kémiából. A viszonylag gyenge átlagok mögött azonban kemény pedagógiai munka húzódik meg, különösen az első évfolyamon. A tanulóink nagyobb részénél nem a tehetséggondozás, hanem a szintentartás, a permanens felzárkóztatás, a korrepetálás a megoldandó feladat. A tehetséges tanulók a különböző szakkörökben, diákkörökben tevékenykedhetnek. Ezeknek a szakköri foglalkozásoknak különösen az alsóbb évfolyamokban van nagy jelentősége: érdeklődést ébresztenek, előkészítik a harmadik évfolyamtól belépő fakultációt, felkészítenek a különböző tanulmányi versenyekre. Sajnos évről-évre kevesebb azoknak a tanulóknak a száma, akik igénylik a szakköri foglalkozás sokszor fáradtságos, rendszeres, aktív munkát igénylő vállalását, amely a délutáni szabadidő egy részének feláldozásával jár. Mindezekből következik, hogy egyre kevesebb az olyan tanulónk is, aki a szaktárgyi törzsanyagon túl oly mértékben el tud merülni egy tantárgy ismeretanyagában, hogy említésre méltó eredményt érjen el a különböző tanulmányi versenyeken. Az érettségi eredményeket vizsgálva elmondhatjuk, hogy pozitív a sikeres vizsgák számarányát tekintve. Az érettségi vizsgán nyújtott teljesítmény színvonala — az előzőekben már részletezett okok miatt — korántsem ilyen kedvező. Az érettségi eredmények számbavételét követően foglalkoznunk kell a felvételi eredmények alakulásával is, hiszen csak e kettő viszonylatában tudjuk reálisan megítélni iskolánk tanulóinak tudásszintjét. A továbbtanulásra jelentkezők száma általában 40—50 %, akiknek az érettségizőkhöz mért kb. 30 %-a, a felvételizők számához mért 50—70 %-a felel meg a felvételi vizsga követelményeinek. Ez az eredmény nem kápráztatja el a tantestületet, még annak ellenére sem, hogy a vitt pontszám és a felvételin szerzett pontszám közel azonos. Az elmúlt évek során több tanulónk folytatta tanulmányait külföldi egyetemen: Meisitz Ágnes, Meisitz Katalin, Jerola Zsuzsanna, Zinger Tamás, Puchner Tamás, Kelemen Tamás, Balázs Krisztina. Eredményeink közvetlenül nehezen mérhetők, de jóleső érzés tölt el bennünket, hogy volt tanítványaink az élet különböző területein tisztességgel, becsülettel helytállnak: legyen az munkapad, vagy hivatali elfoglaltság, tanári-, orvosi jogi pálya, operaszínpad, sportpálya vagy más munkaterület. Tantestületünk a tantárgyak rendszerében rejlő nevelési lehetőségek kihasználásán túl a nevelésnek sok formáját hasznosítja: kezdve az őszi mezőgazdasági (először a ceglédi Állami Tangazdaságban, Nyirmadán, Tökön, stb.) és egyéb társadalmi munkán, tanulmányi kirándulásokon át a szervezett színház-, hangverseny-, és múzeumlátogatásokig. 187