Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Előadások - Dr. Mészáros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak évszázadai
nyugati hasonló művek figyelembevételével, de sorain átsugárzik István király bensőséges apai szeretete és féltő gondoskodása fia iránt. * * * A Szent István korában létesült esztergomi káptalani iskola az egész középkoron át az ország legjelentősebb iskolája volt. A 12. századtól ismerjük számos elöljárójának, tanárának nevét. Ma is kézbe vehetjük a 12. századi esztergomi diákjegyzetet, amelyben — egész Európában igen korai ilyen tartalmú kézirat! — az iskolában lejegyzett, itt tanított és tanult tananyag egyik fontos lecke-sorozata olvasható. Tartalma ugyanis ez: latin nyelvtan, prozódia (vagyis a helyes kiejtés tudománya); Cicero kortársa, Cornifícius retorikájából vett terjedelmes részletek (ez a hazánkban fellelhető legrégebben lejegyzett ókori klasszikus szerzőtől származó szöveg!); fogalmazási-szerkesztési tudnivalók azaz diktámen; valamint matematikaigeometriai-csillagászati ismeretek vagyis komputusz. Ez utóbbi számos részletét versben oktatták, mégpedig a Nyugat-Európában ekkor keletkezett rímeshangsúlyos strófákban. Későbbi lábjegyzésben maradt ránk, de kétségtelenül 12—13. századi (és később is érvényben lévő) az első hazai iskolai szabályzat (ahogyan majd a későbbi századokban nevezik: "iskolatörvény"). Ez az esztergomi iskola számára készült. A nagydiákok a középkorban — és még a további századokban is — az iskola épületében laktak, s rájuk vonatkoztak e rendelkezések: A magiszter — vagyis az iskola igazgatója — engedélye szükséges az eltávozáshoz. Aki "az éjszaka első órája után" (vagyis a besötétedés után egy órával) házon kívül van, büntetést kap. A nagydiák-segédtanítók vagyis preceptorok csakis a magiszter engedélyével taníthatják a kisebb tanulókat; tanításuk kizárólag az iskolateremben történhet, nem lakókamrájukban. Egyetlen tanuló sem viselhet kardot vagy tőrt sem az iskolában, sem a templomban. Esztergomban jött létre az első népi kollégium. Budai János esztergomi kanonok az 1390-es évek elején megalapította a Krisztus-kollégiumot, teljes neve: "a tanulni kívánó szegény iskolások Krisztus-kollégiuma". Akárcsak a káptalani iskola épülete, ez a kollégium is ott fenn volt az esztergomi várhegyen, a székesegyház szomszédságában. A Krisztus-kollégiumban azokat a tehetséges diákokat válogatták ki, akiket káptalani iskolai tanulmányaik mellett külön stúdiumok keretében külföldi egyetemi tanulmányokra készítettek elő. Tehát a tehetségkutatás-tehetséggondozás korai megjelenése ez. A kollégiumnak külön könyvtára volt, számos kötete ránk maradt. Az alapítólevélben leszögezték: a kiképzés ingyenes, de az a kollégista, aki külföldi egyetemi tanulmányai eredményeként magasabb egyházi állásba került, köteles visszatéríteni taníttatása költségeit a kollégiumnak. A kollégium az 1530-as évekig működött. A mohácsi csata után az elöljárók a kollégium pénztárát a bécsi egyetem gondoskodására bízták, attól tartva, hogy a török elfoglalja Esztergomot. S hogy a hálás tanítványok teljesítették anyagi támogatási kötelezettségüket, 14
