Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 13. - Varga Imre P. Kapisztrán (Esztergom): Ferences iskolák Esztergomban
biztosának nagy értékű műtárgyai voltak elhelyezve a rend Margit körúti kolostorában, és attól félve, hogy ha a ferenceseknek ezt a kolostort is el kell hagyniuk, odavész az ő gyűjteménye is, ajánlotta Rákosi kegyeibe a ferenceseket. így állt elő az a furcsa helyzet, hogy mivel a Szűz Máriáról nevezett Rendtartomány (mariánusok) nem vállalta az iskolákat, a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Rendtartomány (kapisztránusok) vette át az esztergomi és szentendrei gimnáziumot, csakhogy ennek a rendtartománynak csupán két pedagógiai végzettséggel rendelkező tagja volt. Megkezdődött a tanári kar toborzása, akik nagyrészt a volt marianus tanárok közül kerültek ki, de voltak civilként alkalmazott piarista és szalézi szerzetesek és szerzetesnők is. A nevelőtanárok (prefektusok) a kapisztránusok lettek. A semmiből kellett újra kezdeni, és az akkori rendtársak emberfeletti áldozatok árán megszervezték ismét az iskolát és fenntartották a mai időkig. Jellemző esetet ír le P. Tornyos Kálmán az akkori viszonyokról: "A szertárakat hiánytalanul visszakaptuk. A rendház bútorait azonban széthordták a városban. A Tanács Titkárnál voltam P. Arisztiddel. A Titkár úr kijelentette, hogy ha bárhol megtalálunk valamit, ami az intézményé volt, azt visszakapjuk. Arisztid atya felállt, a szoba közepére ment és körbefordulva a titkárság minden bútorára rámutatott, hogy mind a házfőnöki szobából való. Rövid csend, majd folytatjuk a tárgyalást. Másnap reggel mindent visszaküldött a Titkár úr." 17 Kezdetben kevés volt a diák, mert a megállapodás csak 1950. augusztus 31-én jött létre, de szeptemberben már tanítani kellett. Hamarosan jöttek is, hogy fölmérjék az épület kihasználtságát. Hátha vizsgálatuk eredményeként még valami más intézményt is el lehet helyezni az épületben: "A bizottság P. Arisztid vezetésével bejárta az épületet. Ugyanakkor a tanári kar az ifjúságot is mozgatta. Bizony egy csoporttal több helyen is találkozott a bizottság, amit nem vett észre. Megszületett a számunkra jó jegyzőkönyv." 18 Az iskola sok üldözött család gyermekének adott otthont. Itt kell megemlíteni a korszak nagy vezető egyéniségeit: P. Hajdú Antalt és P. Csontos Oszkárt, a gazdasági vezetőt, P. Tornyos Kálmánt, Dr. Lukács István szalézi szerzetest, P. dr. Szántó Konrádot, P. dr. Huszár Jeromost, Kékesi Tibort, a testnevelőt, de sok más felejthetetlen tanáregyénisége is volt még ennek a kornak. Az is jellemző, hogy volt olyan év, hogy a tantestületnek több mint fele börtönviselt volt, természetesen nem tyúklopásért. A hatvanas években rendelettel kötelezték a vezetőséget, hogy nevelőtanárként csak pedagógiai végzettséggel rendelkező rendtagot alkalmazhat. Ekkor kezdtek a prefektusok 30—40 évesen, nem egy közülük több évi börtön után, egyetemre járni, és ezzel a hősies erőfeszítésükkel mentették meg az iskolát a mának. Az itt érettségiző több mint háromezer fiatalember a legkülönbözőbb pályát választotta, közülük több mint 300-an a papi vagy szerzetesi hivatást. Például: dr. Nagy Imre budapesti érseki helynök, vagy dr. Mikolay Vince az egri Szeminárium rektora, dr. Gaál Endre az esztergomi Szeminárium rektora, hogy csak a magasabb pozíciókat betöltőket említsem. A változások után a politikai 175