Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Dr. Csicsay Alajos (Párkány): A párkányi iskolák története és mai helyzete

A PÁRKÁNYI ISKOLÁK TÖRTÉNETE ÉS MAI HELYZETE dr. Csicsay Alajos (Párkány) Bevezető Ha egy település történelmi tényei után kutat az ember, igyekszik hiteles forrásokra lelni, ami sajnos nem mindig sikerül. Ilyenkor kénytelen megelégedni másodkézből szerzett adatokkal, és azok segítségével eligazodni. Oktatásügyről lévén szó, az iskolák krónikáit tartottam fontosnak fellapozni, ám csalódással állapítottam meg, mennyire felszínesek és pontatlanok. Viszont dicséretére váljék az újkori krónikaíróknak, hogy a megszokott sablontól eltérően a régmúltról is igyekeztek megszerezni és rögzíteni néhány támpontot. így juthattam el az 1700as évek elejére. Sajnos az 1800-as évekről hozzájuk sem jutott el semmi, s alig jegyeztek fel valamit a két háború közötti időről is. Ezért hát kénytelen voltam szavahihető tanúk visszaemlékezéseire támaszkodni. Miközben pedig az adatokat gyűjtöttem, a véletlen folytán kezembe került dr. Németh Antalnak 1875-ben írt áttekintése az esztergom megyei népiskolák helyzetéről. Az alábbiakban majd idézek belőle. E rövid dolgozat célját és mondanivalóját tömören így is meg lehetne határozni: "Egy kisváros viszontagságos oktatásügye a nemzetiségi politika tükrében". Címnek viszont kissé barokkos lenne. Inkább a tényekre összpontosítsuk figyelmünket, az összegyűlt számadatokra, melyek emberi sorsokat rejtenek. Az olvasóra bízom, hogy megkeresse köztük az összefüggéseket. A kezdet A szervezett iskolai oktatás Párkányban valamikor az 1700-as évek elején kezdődött el. 1732-ben, a jó állapotban lévő iskola épületében 15 gyermek tanult. Egy korabeli egyházi vizitáció jegyzőkönyve a tanító képzettségére is kitér, miszerint Lendvai István négy gimnáziumot végzett. Egy 1755-ből származó jegyzőkönyv pedig azt említi, hogy a szülők a gyermekeiket csak a tél folyamán küldték iskolába, s a tanítónak megszabott fizetés járt. Egy árulkodó mondat alapján feltételezhetjük, hogy a szóbanforgó "ellenőrzések", ha úgy tetszik, tisztelgő látogatások, nemcsak a párkányi iskolát érintették, hanem kiterjedtek a környékbeli falvak tanítóira is. A második jegyzőkönyv ugyanis méltatja a tanítók munkáját, elismerően nyilatkozik róluk, kivéve a kuralit, akivel kapcsolatban fenntartásai vannak. Nem mellékes megjegyezni, hogy Párkánynak abban az időben 480 lakosa volt. Esztergom vármegye Dunától északra eső részében 1281 családot tartottak számon, ebből 1131 magyar, 110 német és 40 szláv. Egy 185l-es adat szerint Párkány lakóinak száma 1173. Németh Antal 1875-ben 1800 lakost említ, akikről egyetlen szóval kijelenti: magyarok. Ami érdekesebb lehet számunkra, azt is leírja, a tanköteles gyermekek 153