Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Dr. Müllerné dr. Seres Ágota (Esztergom): Az esztergomi tanítóképző elmúlt másfél évszázada különös tekintettel a diákéletre, az önképzőkör működésére a századforduló idején

ülésen tárta a növendékek elé. Szeretett vezérelnök volt Dreisziger Ferenc, a majdani neves pedagógus szakíró, akinek szavait sok helyen megörökítette a jegyzőkönyv. Tanácsaival sokat segített, olykor maga olvasott föl példaként egy­egy verset. Mint mondta, "... meg kell szokni a nyilvánosság előtt való fellépést, különösen annak, ki tanítói pályára készül." 1 Fontos a szókincs fejlesztése is, hogy "majdan kikerülve az életbe... a nyilvános gyülekezetekben, nevezetesen a tanító gyűléseken tudjanak élni a szavakkal, mert — úgymond — sok tanító van, akinek szép eszméi vannak, de önálló beszédképességük hiánya miatt nem tudják kifejteni álláspontjukat. Hogy tehát ezt elkerülhessék a növendékek, azért kell nekik az önállóságban legnagyobb tökélyre szert tenniök."" Gyakran intette a diákokat az önfegyelemre, higgadtságra a viták során. "Az érzelgős és indulatos embert nem lehet meggyőzni, mivel mindig önmagát helyezi előtérbe, nem lát be semmit, és nem ismeri be hibáit. Balul ítél, mert indulata befolyásolja... uralkodni kell magunkon, mert a jól nevelt ember indulatainak ura, parancsol lelke háborgásának." 21 Ő inspirálta a tagokat a nyelv iránti szeretet és ismeret bővítés érdekében tájszavak gyűjtésére, majdani beküldésére a Magyar Nyelvőr c. folyóiratnak. Hozzátéve azt, hogy a népnyelv tanulmányozása minden tanító feladata. A növendékek életét természetesen nem csak a munka töltötte ki. Voltak oly rendezvények, amelyre hosszú idő után is szívesen emlékeztek, ahol vidáman, gondtalanul tölthették idejüket. 1903 júniusában "... kiválóan sikerült Kuruc hangversennyel összekötött nyári mulatságot rendeztünk a kies fekvésű Kovács­patak nyaralóhelyen" — írta az értesítő.- Ide az ifjúság és a város közönsége hajóval ment és a mulatság végeztével hajózott haza. Ez azt jelentette, hogy a képző nyitott volt a város felé, több nyilvános rendezvény tette kapcsolatukat szorossá. Esztergomban a kuruc szabadságharc kétszáz éves évfordulójának ün­nepi sorozatát a képző ifjainak nyári ünnepélye nyitotta meg. A század első évei­től szokássá vált, hogy március 15-én egy 4. éves növendék szavalta el a Nemzeti dalt. A diákok élete egyhangú lett volna, ha csupán a fent megismert tevékeny­ségekre nyílt volna lehetőség. Életük szerves része volt az 1897-ben megalakult Mária Kongregáció, az ugyanebben az évben létrejött Segítő Egyesületben a munka, majd az 1923-tól 1946-ig működő cserkészcsapatban való részvétel; több kiemelkedő kiállítás és sportrendezvény, amely országos hírűvé vált, s ezzel a tanítóképző is. Mindezen tevékenységek megismerése gazdagíthata ismere­teinket, s lehetőséget ad a tanulságok levonására, a tapasztalatok felhasználására. Jegyzetek 1. PL Kopácsy cat 42. 701/1845. 2. Az Esztergomi Mesterképző Intézet hiteles jegyzökönyve 1842-1949. 3. Az Esztergomi kir. érseki tanítóképző intézet értesítője 1890-91. 14-15.p. 4. Önképzőkör jegyzőkönyve 1895. szept. 22. 5. Uo. 1897. szept. 23. 6. Uo. 1905. szept. 10. 7. Uo. 1906. okt. 14. 8. Az esztergomi érseki Tanítóképző Intézet értesítője 1905-06. 34.p. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom