Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Turi Róbert (Tata): A tatai Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola rövid története
Ugyanebben az évben épültek fel a műhelyek (4/a) és az ólak (14) iskolai és az iskola területén lakó tanárok céljaira, valamint az ún. pajta-tornaterem az U alakú főépület két szárnya között (4/b), és az uszoda vizét adó Pác-forrás elapadása miatt vízpótlásra szolgáló fürt kút is ebben az évben készült egy hidroglobusszal együtt. Az előbb említett pajta-tornaterem tulajdonképpen egy fedett pajta volt, vaslábakkal, s az egyik oldalán a szél elleni védelemként teljes felfalazással. Minden alapvető tornaeszköz a rendelkezésére állt a testnevelő tanárnak. Ettől kezdve megszűntek a folyosói tornaórák. Ezt a pajtát a későbbiekben körbefalazták, belül tantermeket alakítottak ki, s itt működött hosszú ideig a mérnök továbbképző és részben a felnőttoktatás, ma pedig itt van a magyar szaktanterem, a könyvtár, az olvasó, a feldolgozó és a folyóiratolvasó (10). Ez az átalakítás 1977-ben következett be. A főépület (1) egyik szárnya földszintes volt. Itt volt az ebédlő és a konyha. Erre építettek egy emeletet, s itt helyezték el a tanárit és az igazgatói irodákat (5) 1969-ben. A főépület másik oldalszárnyában a földszinten és az emeleten is tanári lakások készültek. A pajtatornaterem adta ötlet — ti. a pajtaszerkezetre való építés — a további építkezésnek is alapja lett. 1970-ben felépült egy nagy pajta. A következő évben felújítási pénzből falakat húztak, ablakokat, ajtókat építettek be, s elkészítették a biológia, fizika, matematika szaktantermi blokkot (6). 1973-ban a busz-garázs és mosó (7), valamint a tornaterem (ugyancsak pajtaszerkezettel készült el) (7/a). Az egyedi fűtést felváltotta a központi fűtés. Az olajkazánok a szomszédos növényvédő állomáson működtek. A közös fenntartású fűtéshez iskolánk két hőcserélő központot épített (8). A tornateremhez tartozó központban egy önálló kazán látta el meleggel a tornatermet illetve melegvízzel a kollégium fürdőszobáját. (1983-tól az olajfűtést felváltotta a most már csak iskolai kezelésben működő széntüzelés). A mezőgazdaság korszerűsödésével egyre több értékes gép került az iskola tulajdonába. Ezeknek garázst kellett építeni. A korábbi kocsiszínek és új garázsok gyarapították az építmények számát (9). A kollégium második része (most alakult négyszöggé az épület) 1980-ban épület fel (11). Ebben az évben bontották le a hidroglóbuszt, s kapcsolták rá az épületet a városi vízre. A baji állami gazdasági szőlőt is 1983-ban kapja meg bérletbe az iskola. Közben a házi vízrendszer vastalanítóját (12) raktárrá alakították át. 1992-ben a szakképzési alap lehetőségeit felhasználva megépült egy új épület. Ebben géptani bemutató, különféle szaktantermek, a felnőttképzés, a gazdaképzés és a számítógéppark kapott helyet (18). Ugyancsak ebben az évben készült el a gépjárművezetést kiszolgáló rutinpálya (19), s ettől kezdve használják az üvegházat (28) is. 120
