Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Bársony László (Tatabánya): Bányászati képzés Felsőgallán

Sajnos a változtatásokkal még mindig nem állhatunk le. Korábban már említettem, hogy iskolánk új neve 1994. január l-jétől Pech Antal Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium. Ez valójában egy új intézményt jelent, ami a 4 különálló iskola megszüntetése révén, azok jogutód intézményeként jött létre, de alapító okiratában lényeges profilmódosító előírások is vannak. Ennek lényege, hogy a jelenlegi struktúra tovább módosul oly módon, hogy a geológiai szak helyett földtudományi szakos gimnáziumi osztály, a bányagépész és bányavillamos szakok helyett pedig világbanki típusú gépész, illetve villamos szakmacsoportos képzés indul. A speciális szakmai képzés mindkét esetben az érettségi utáni időszakra tolódik el. A tanárokról és a tanulókról Egy ilyen jellegű összeállítás kiváló alkalom, hogy felsoroljuk azokat a tanárokat és végzett diákokat, akik munkájuk révén nevet szereztek maguknak. A centenáriumhoz közeledő iskolánk életében számos olyan tanár és diák volt, aki méltán megérdemelné, hogy megnevezzük, de mégse tesszük. Ez az iskola működése során mindvégig egy szakmát - a bányászatot - szolgálta a szó legnemesebb értelmében, néha társiskolákkal karöltve, de legtöbbször egyedül, csak a szakmától támogatottan. A hangsúlyt mindig a szakmai képzésre, a szakma megszerettetésére helyeztük. így eredményeink is - ha vannak - elsősorban szakmai eredmények, a szakma eredményei. A bányászat az ország egésze gazdaságának nagyon kis szelete, ezért az itt elért eredmények - bármennyire becsesek és fontosak is számunkra - a körön kívül állók számára kevésbé izgalmasak, így mi eredményként könyveljük el, hogy diákjaink közül sok százan szereztek különböző, de főleg bányamérnöki diplomát és a bányászat különböző területein különböző vezető beosztásban dolgoztak. De eredménynek tartjuk azt is, hogy az elmúlt 100 évben az iskolában végzett aknászok tömege biztosította a bányászati termelés folyamatosságát és biztonságát. A bányászat középvezetőiként tették a dolgukat mindig tisztességgel és a tőlük elvárható módon. Egyébként is a bányász eredményeit ritkán éri el egyedül, hisz a munka ott lenn a föld alatt a legteljesebb együttműködést igényli minden résztvevő részéről, ezért az eredmények is inkább illetik a közösséget, mint ahogy a kudarcokon, tragédiákon is osztoznunk kell. Zárszó Nagyon sok mindenről kellett volna és szerettünk volna még szólni, de a terjedelmi korlátok miatt erre nincs mód. Annyit azonban még el kell mondanom, hogy az országban jelenleg egyedül a mi iskolánkban folyik technikusképzés aknász, geológus, bányagépész, bányavillamos, valamint geológiai környezetvédelmi szakokon. Most a már ismertetett okok miatt a teljes képzési szerkezetet meg kell változtatnunk, úgy, hogy folyamatos átképzéssel egyetlen tanárkollégától se kényszerüljünk megválni és a bányászati szakokra való képzési képességünket mindvégig meg tudjuk őrizni. Ez nem könnyű feladat, de az igazi 109