Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 28. Korreferátumok - Dr. Knézy Judit (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest): Adattárunk fotóarchívumgyűjteményének ismertetése

mezőgazdasággal kapcsolatos egyes kismesterségek (főként bognár, kovács), agrártörténeti műemlékek stb. témakörben is érdemes kutatni a fényképarchívumban. A fényképeket készítő mesterek, amatőrök kilétének kutatását csak az utóbbi években kezdtük meg. Sajnos sokszor nincs a leltárkönyvben a készítő neve, és a fénykép sincs aláírva. Talán legkövetkezetesebben Erdélyi Mór írta alá nevét, vagy préselte be szignóját. Egyébként neki volt a legnagyobb szerepe a múzeum 18961930 közötti időszakában. Először a minisztérium ajándékozta oda millenniumi állatfelvételeit a múzeumnak, de már a kerepesi úti kiállítások megörökítésére is őt hívták meg 1899-ben. Tőle vették meg a mezőgazdasági munkásépületek című sorozatot 131 db-ot, melyből csak mintegy 32 db maradt meg. (43.) Ezenkívül még számos képe, albuma került tőle magától vagy másoktól a gyűjteménybe. Id. Weinwurm Antal is házifényképésznek számított az 1930-as évekig, a múzeum épületeiről, (44.) kiállításairól, híres mezőgazdászokról és előkelőségekről adott el fényképeket, de olajjal festett fényképportrékat is kliséket is. (45.) Ellinger Ede anyaga még a legjelentősebb és a legszínvonalasabb. Ő volt mestere Erdélyi Mórnak. Sajnos sok fényképét nem írta alá. A legtöbb mezőhegyesi 1880-1910 között uradalmi fénykép az övé, (46.) de van más mesterektől is. Művésze volt a szép táj, nyáj, épületfelvételeknek, nagyaszerűen megtervezett pannókat (táj, épület, fogatok, gépek, embercsoportok együttese) hagyott ránk. Klösz György (47.), Plohn József (48.) felvételeiből alig maradt. Első világháborús és 1915-20-ból való szociofotó sorozat Müllmann Jánostól került a gyűjteménybe. (49.) A vadászfényképek művészei közül említettem Jelfy Gyulát, Izabella hercegnőt, Kallós Oszkárt, Kankovszky Ervint. (50.) Még nem sikerült kiderítenem, ki rejlik a mernyei uradalom 1895ben készített fényképsorozata mögött. (50.) Az a fajta gondos megtervezés, műgond jellemző e festői képekre, amely Ellinger Ede munkáiról is elmondható, akinek Siófokon is volt műhelye; de igen igényes szép munkái voltak ebben az időben a kaposvári Langsfeld Mórnak is. Emlegettem amatőröket is. A legutóbbi évek beszerzései közül egyik legszebb sorozat egy Pálvölgyi János nevű ügyvéd anyaga kb. 1913-tól 1940-ig, aki a Somogy megye Nyírespusztán, Mezőcsokonya mellett gyerekeskedett és kedvenc időtöltése volt a fényképezés Nyírespuszta, Kaposfő, később Somogyfajsz, de Pest környéki, Szabolcs megyei felvételei is készültek. Tudomásom van nagyon szép budapesti munkáiról is. (51.) A múzeum Adattárának másik fotógyűjteményei a negatívokkal rendelkező Fényképleírókarton gyűjtemény (VIL A.), a Munkaeszköztörténeti Archívum (VI.) az Agrártörténeti emlékek kartonanyaga (XVIII) film (XII) és diagyűjtemény (XII.A.). A negatívokat egységesen vezetjük egy leltárkönyvbe (VII.A.-val jelöljük). Jegyzetek: 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára (továbbiakban MMgMA) Fotóarchívuma VII. 10418 2. 1896. jún. 20. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter levele az OMGE-nak, és határozata 13.3561/1896. Id. S. Szabó Ferenc 1956.47. Dr. Szabó Lóránd 1986.7. 154