Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 28. Korreferátumok - Dr. Knézy Judit (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest): Adattárunk fotóarchívumgyűjteményének ismertetése

nagy számban, felvételek - témájuk: nagyobbrészt a kollektív gazdálkodás, országos kiállítások, törzskönyvezések, más múzeumok anyaga, gyűjtőutak stb. A fényképek szisztematikusabb gyűjtése, készítése, régi felvételek vétele az 1960as évek után rendszeresebben történt és a legutóbbi években hagyott alább. (17.) A muzeológusok közül más múzeumokhoz képest, aránylag kevesen fényképeztek kiszállásaik alkalmával. Negatívanyag tehát elsősorban az 1950-es évektől maradt fenn, de van ez alól kivétel pl. Walter Béla hagyatéka, Kecskés Sándor gyűjteménye. (18.) Visszatérve a Fotóarchívum ismertetésére, érdemes szemügyre venni, milyen témájú képek vannak benne. Az első viágháborút megelőző időből kiemelendők a nagybirtokokra vonatkozó sorozatok és egyes darabok. Az első kiállításokhoz főként az állami birtokok (Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Fogaras) (19.) és koronauradalmak (Gödöllő) és egyes magánbirtokok (pl. békési, székudvari, kígyósi uradalomról gróf Wenckheim Frigyes, Kartalról báró Schlossberger Henrik (20.) majorjairól, állatállományáról, fogatairól, gépeiről, alkalmazottairól való képek. Egyes földbirtokosok éppúgy, mint pl. egyes megyei gazdasági egyesületek megörökítették a kisbirtokosok gazdaságait is, és ajándékoztak ebből a képanyagból. (21.) Rendkívül fontos téma kezdettől máig a szakoktatás, kísérletügy (22.), mezőgazdaságunk nagyjai (tanárok, kísérletezők, nagybirtokosok, minisztériumi nagyságok), élelmiszeripar (malmok, közvágóhídak, szeszgyárak). A vadászat, erdészet, növénytermelés, kertészet (pl. dohánytermelés, szőlészetborászat), az állattartás különböző ágazatai és az élelmiszeripara nem egyforma arányban van ebben az anyagban képviselve, de számos értéket lehet találni ezekben a témakörökben. A múzeum korábbi kiállításainak témája a gazdasági építészet is volt: modellek, rajzok és fényképek mutatták be ezen az uradalmi és paraszti épületegyütteseket és sokszor a terveket is. Pl. Szolnok-Doboka vármegye gazdasági egyesülete éppúgy küldött be képeket az uradalmakról, mint a paraszti gazdasági épületekről és modelleket is. Ilyenek pl. a lilásra barnított, szép szecessziós paszpartura tett képek, Gábre Árpád, dési fényképész munkái, sajnos nincs jelezve, milyen helységeket és kinek a birtokát mutatja. Nagyon fontos sorozatok kerültek be a világ- (pl. 1873-as bécsi, 1900-as párizsi) (23.) és az országos (pl. pozsonyi) (24.) mezőgazdasági vásárokról és vidéki szakkiállításokról is, (25.) a pesti rendezvények közül szép számmal van képviselve az 1885-ös kiállítás (26.), és a millenniumi ünnepségek anyaga. (27.) Nagyon kedvelték a vadászat, nevezetesen elsősorban az úri vadászat megörökítéseit: ilyen felvételek szinte minden időszakban jutottak be vagy adtak el a múzeumnak. A paraszti vadászatról jóformán semmi fotónk nincs. Rendszeresen fényképeztették a múzeum környezetét, épületeit és kiállításait: híres fényképészek (Erdélyi Mór, Klösz György, id. Weinwurm Antal) (28.) éppúgy megörökítették, mint amatőrök. A két világháború alatt - a korszellemnek megfelelően - a kor előkelőségei, tisztségviselői kaptak különös hangsúlyt, szerencsére köztük híres kutatók, gazdák, oktatók is, az ő képeiket, szobraikat, életük eseményeit megörökítő sorozatokat vette a múzeum. Nem maradt fenn az a nagyméretű vadászati sorozat teljes egészében, csak töredékeiben, a hercegi, főúri vadászatokról, amelyeket Kallós Oszkártól vásároltak; kisebb méretben jóval később hagyatékából vettük meg 152