Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 27. Korreferátumok - Sípos Katalin (Türr István Múzeum, Baja): A bajai Türr István Múzeum fényképgyűjteménye
A BAJAI TÜRR ISTVÁN MÚZEUM FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNYE Sipos Katalin (Türr István Múzeum, Baja) A bajai múzeumot 1937-ben, a két világháború között hozták létre, abban az időszakban, amely a múzeumalapítások számát tekintve igen mostoha kor volt, s az első 10 év háborús viszonyok között telt el. Mindezek ellenére Borsay Jenő, az első múzeumvezető, majd egy maroknyi lelkes amatőr - elsősorban tanítók megkezdték Észak-Bácska, az akkor csonka Bács-Bodrog vármegye, köztük Baja néprajzi, helytörténeti emlékeinek összegyűjtését. Ma már múzeumunknak értékes néprajzi, régészeti, történeti, képzőművészeti gyűjteménye van. A múzeum első évtizedében vezetett szerzési naplókban bejegyzett tárgyak a beérkezés sorrendjét követték, nem volt tudományágakra bontott nyilvántartás. A naplókban fényképeket csak elszórtan találunk, de az ezen időszakban gyűjtött felvételek várostörténeti szempontból jelentős értéket képviselnek gyűjteményünkben. Ezekben az években a város polgárai több olyan fényképet ajándékoztak a múzeumnak, melyeken megőrződött Baja város arculata, elsősorban a múlt század végéről a negyvenes évekig. A XIX. sz. végén készült képeken leginkább Baja belvárosa, jelentősebb középületei láthatók. A fényképek készítőinek a célja az volt, hogy érzékeltessék Baja korabeli hangulatát, építészeti szépségeit. Emellett azonban más fontos információt is közölnek számunkra. Gondolok itt az üzleteken látható cégtábláknak helytörténeti vonatkozására (1. kép), ritkább esetekben pedig a képen látható személyek öltözetére, mely szintén jól hasznosítható adat lehet a kor jellemzésére. A századforduló és századelő időszakában készült képek örökítették meg először a város jelentős eseményeit. A bajai gyűjteményben az első ilyen felvétel egy szerencsétlenséghez fűződik, nevezetesen a Darázs utca 1905-ös leégéshez (2. kép). A tizenegy évvel később készült kép már az I. világháborúhoz kapcsolódik, melyen a hadászati célra leszerelt templomi harangokat búcsúztatják. A boldog békeidők pezsgő társadalmi életét szintén bemutathatjuk a fényképek segítségével. Városunkban is sok egylet működött, s a legtekintélyesebbek egyegy estélyen, évfordulóján készült csoportképek megtalálhatók gyűjteményünkben. Ilyen például a bajai Tűzoltóegyletről készült felvétel, melyről tudjuk, hogy a már említett Darázs utcai tűzvész után - ahol sikertelenül próbálkoztak az oltással közgyűlésen határozták el, hogy fejlesztik felszereléseiket, tanfolyamokon vesznek 95
