Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 27. Korreferátumok - B. Horváth Csilla (Janus Pannonius Múzeum, Pécs): A Janus Pannonius Múzeum űj- és legújabbkori osztálya fotógyűjteményének ismertetése
Könnyű Józseftől (1887-1969) fényképek és néhány dokumentum az iparáról, Kozma Gizitől (1903-1974) fényképek, üvegnegatívok, családi iratok és naplói, Kundelein Ilonától (1895-1987) fényképek és műtermi berendezések kerültek a gyűjteményünkbe. Az amatőrök közül Simsa Györgytől üvegnegatívok, fényképek, városképek Pécsről az 1930-40-es évekből, Halász Béla zenepedagógus és orgonistától fényképek, negatívok és a család régi fényképei vannak a múzeum tulajdonában. Halász saját felvételei az 1930-as évek végétől az 1960-as évek közötti időben készültek, főleg a Mecsekről. Az anyag most van feldolgozás alatt. Könnyű József 58 évig volt fényképész Pécsett. 191 l-ben Kolozsvárról érkezett a városba. Ott a Donki fivéreknél tanulta ki a mesterséget. Önállóságához az alaptőkét az erdélyi unitáriusok között, mint vándorfényképész kereste meg. Műtermét a város fő utcájában építette fel. Az üzlet igen változó sikerrel működött. (Közbejött az I. világháború és az utána következő válság) 1924-26 között szüneteltette az iparát. Autófuvarozóként dolgozott ez alatt az idő alatt. A megszerzett anyag 317 fényképből áll. A képek 1927-től, tehát a másodszor megkezdett munkássága idejétől kezdve az 50-es évek közepéig reprezentálja Könnyű munkásságát. A későbbi munkássága már csak igazolványképekre és esküvői képekre korlátozódott, s a család nem tartotta megőrzésre érdemesnek ezeket a felvételeket. Első korszakából csupán néhány képe van, pl.: az I. vh. frontjaira menetelő pécsi katonákról és az 1920-2l-es Pécs-baranyai szerb megszállás eseményeiről, ő volt 1927-56 között a város legkedveltebb tablókészítője. A műtermi felvételeken kívül nagyon sok társadalmi megmozdulás kedvelt fényképésze volt. Különböző bálokon, iskolai találkozókon, a város „elitjének" esküvőin is rendszeresen fényképezett. Az 1930-as évek elején a pécsi bányák különböző aknáiról képeket készített, ezekből 15 került be a múzeumba. Városképeiből, a város jeles iparosairól, kereskedőiről és műhelyeikről fényképezett képeiből is egy sorozat a múzeum tulajdonában van. Kundelein Ilona (1920-1979). ő az első olyan női fényképész, aki helyi születésű és a külvárosban nyitott műtermében dolgozott 59 évig. A szokványos műtermi felvételek mellett specialis munkája volt egész működése alatt a külvárosi iskolák csoportképeinek s különböző iskolai eseményeknek (színi előadások, évvégi ünnepélyek, betlehemi játékok stb.) megörökítése. Másik rendszeres munkája a bányavidék és a Pécs környéki németlakta falvak lakosságának helyszínen történő fényképezése. A Zsolnay gyárhoz fűződő személyes kapcsolata (a családja több tagja ott dolgozott) és a műterem közelsége a gyárhoz lehetővé tette számára a gyár jelentős eseményeinek dokumentálását. Jelentősek a sikondai fürdő vizének feltörése után készült félvételei. Ezek közül kettőt levelezőlapként is forgalmaztak 1935 körül. A 263 db felvétel, amely a műteremből a múzeumba került a fent felsorolt témák közül, mindegyikből tartalmaz néhányat az 1930-1960-as évek elejéig. Kozma Gizi (1930-1953 és 1964-1974). Pécsi iparos családból származott. Helyi fényképésznél tanulta ki a szakmát. Majd egy évig Budapesten Rozgonyi Dezsőnél volt segéd. 1930-ban nyitott önálló műtermet „Elit fotó" néven. 75
