Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 27. Korreferátumok - Vágó Károlyné (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém): A Laczkó Dezső Múzeum történeti fényképtárának számítógépes nyilvántartása

1. Arckép és viselettörténet - ezen belül: esküvői fotók, portrék, gyermekfotók 2. Oktatás, művelődés - ezen belül: alsó- és középszintű oktatás, zene, dalárdák, egyesületek, műalkotásokról készült fotók 3. Eseménytörténet 4. Fényképészek hagyatéka 5. Gazdaság - ezen belül: nagy- és kisipar, bányászat, gyárak, üzemek, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés 6. Városképek 7. Albumok 8. Levelezőlapok - magyar és külföldi városképek 9. Veszprémi levelezőlapok 10. Eseménytörténeti, politikatörténeti, frontlevelezőlapok 11. Üdvözlőlapok 12. „Egyéb" elnevezésű gyűjteményi részleg - ezen belül: tájképek, középületek belsejét, sporteseményeket, nevezetes embereket ábrázoló fotók. Papírrestaurátorunk tanácsai alapján a tárolásnak olyan módját választottuk, aminek alkalmazása nem gyakori a közgyűjteményekben. A fotókat savmentes papírból készített borítékokba tesszük, erre írjuk a leltári számot. Kemény kartonból készült dobozokba tároljuk a nem túl vaskos csomagokba kötött borítékokat (az összekötözésre azért van szükség, hogy minél kevesebbet csúszkáljanak és így ne törődjenek a fotók). A dobozok a korábbi gyakorlattal szemben nem nyitott salgó-polcokon vannak, hanem zárt szekrényekbe kerülnek. A nagyméretű fotókat szintén savmentes kartonból hajtogatott tékákba helyezzük, és lemezszekrényben, fektetve tároljuk. A legnagyobb gondot a keretes képek elhelyezése jelenti. Ezeket egy fa polcon, egymás mellett, állítva tároljuk, s ez nyilvánvalóan nem a legjobb, végleges megoldás. Ennek az új, a fotók számára megfelelőbb csomagolási módnak is megvannak a hátrányai, hiszen ezek a borítékok nem átlátszóak, a fotót ki kell venni, ha látni akarjuk. A gyakori kézbevétel különösen árt a régi képeknek. A leggyakrabban kutatott gyűjteményrész a Veszprémet ábrázoló levelezőlapoké. A régi városképek sok esetben csak ezeken a lapokon találhatók meg a múzeumban, ezért kutatási szempontból a legértékesebbnek tekinthetők. Ezekről másolatot készítettünk. A másolatokból lapozható albumot állítottunk össze - ez a munka még nem befejezett egész - amit bárkinek nyugodtan a kezébe adhatunk. Jól látható maga a kép és mellette a leltári szám, ennek segítségével kiválasztható az az eredeti levelezőlap, amelyikre szükség van. Dédelgetett tervünk, hogy egyszer majd az összes veszprémi közgyűjteményben, esetleg az ismert nagyobb magángyűjteményekben fellelhető levelezőlapról, valamint városképről legyen ilyen másolatunk, a lelőhely feltüntetésével, hogy a kutatók legalább információt kapjanak arról a fotóról, amelyiknek eredetije nálunk a múzeumi gyűjteményben nincs meg. A veszprémi levelezőlapokról készült másolatoknak még egy fontos szerepük volt. Jelentős részük nem a történeti, hanem a műemléki illetve a múzeumtörténeti adattárban volt eredetileg, s ezekre a helyekre egy-egy megfelelő másolat került, 44