Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 28. Korreferátumok - Kapillerné Megyeri Anna (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg): Fotógyűjtemények a zalai múzeumokban
FOTÓGYŰJTEMÉNYEK A ZALAI MÚZEUMOKBAN Kapillerné Megyeri Anna (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg) Dolgozatomban a három zala megyei általános gyűjtőkörű és egy szakmúzeum fotógyűjteményét ismertetem, a nagykanizsai Thúry György Múzeumét, a keszthelyi Balatoni Múzeumét, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumét és a zalaegerszegi Olajipari Múzeumét. A városi múzeumok fotógyűjteményei három nagy részre oszthatók: egyrészt a múzeumok mindenkori kutatói által tudományos kutatómunkájuk segédeszközeként készített fotókra, másrészt a hivatásos fényképészek hagyatékaira, harmadrészt a tárgygyűjtések kapcsán bekerült családi fotótárakra, amelyekben amatőr és hivatásos fényképészek felvételei vannak. Egy-egy képegyüttesben vagy albumban a zalai fényképészek mellett fővárosi, külhoni, s főként a környező megyék nagyobb városaiban élő neves fényképészek által készült fotókkal. A múzeumainkban fellelhető fotógyűjtemények minősége attól függ, hogy milyen régi alapítású az intézmény, s attól is, hogy az adott városban milyen képességű fényképészek telepedtek le, milyen volt a település gazdasági helyzete, eltartóképessége. Az első fényképészek az 1860-as években jelentek meg Nagykanizsán, majd Keszthelyen és Zalaegerszegen. Megyénkben az 1860-as évek közepétől 1920-ig 31 fényképész működéséről tudunk. A pezsgő, távoli vidékeket is behálózó kereskedelmi élettel rendelkező Nagykanizsán a kezdeti időszakban is több fényképész élet, Keszthelyre a múlt század végén fellendülő fürdőélet, míg Zalaegerszegre a vármegyei tisztikar jelenléte vonzotta őket. Nem véletlen, hogy a Göcseji Múzeum egyik legrégibb, nagyon fakult, 45x33 cm-es fotója Zala vármegye tisztikaráról készült 1871-ben. A felsőbb társadalmi rétegek tagjai még a helyi fényképészek megjelenése után is Pestre vagy nagyobb városokba jártak fényképezkedni, pl. Zalaegerszegről és környékéről Szombathelyre. Az egyszerűbb polgárokat és falusi embereket pedig utazó fényképészek próbálták megnyerni, mint Lovich Antal is Budapestről 1890ben. (1.) Városainkban a századfordulót követően 2-3 fényképész dolgozott, az 1920as években egy Zalaegerszeg vagy Nagykanizsa. (2.) méretű város 4-7 fényképészt tudott eltartani. A múlt század végén az amatőr fényképészek többsége a tudósok, a tudományt amatőrként, de magas szinten művelő emberek voltak, akik felvételeiket főként 164
