Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 28. Korreferátumok - Hováth Júlia (Fejér megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, Székesfehérvár): Fehérvári fényképek és fényképészek

FEHÉRVÁRI FÉNYKÉPEK ÉS FÉNYKÉPÉSZEK Horváth Júlia (Fejér Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, Székesfehérvár) 1990-ben a Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadásában egy reprezentatív albumjelent meg, a Székesfehérvár Anno... Alcíme: Pillanatképek egy város életétől. A könyv - Demeter Zsófia történészés Gelencsér Ferenc fotóművész munkája az 1860-as évek közepétől az 1938-ig terjedő időszakban készült felvételekből közöl gazdag válogatást. A Déli Vasút építésétől a Szent István jubileumi évig terjedő hét évtized alatt a város arculata nagyot változott. A belvárost körülvevő csatornák beboltozasaval új utak nyíltak meg, új városnegyedek, házsorok, villák és paloták épültek. A kötetben látható több mint 230 reprodukció eredetijének jelentős része a Szent István Király Múzeum gyűjteményeiben van. A múzeum még nem teljesen rendezett fotóanyaga döntő többségében fehérvári vonatkozású: városképhez, történeti eseményhez vagy helybéli polgárhoz kapcsolódik. A felvételek készítői is elsősorban itteni hivatásos vagy amatőr fényképészek. Az 1873-ban alakult Fejérvármegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet gyűjteményébe először 1881-ben kerültek fotók. Ebben az évben Nagylókon ásatás folyt, melynek anyagi fedezetét Zichy Nep. János gróf biztosította. Zichy a leleteket, a róluk készült rajzokkal és fényképekkel együtt az egyletnek adományozta. Az első fehérvári fényképész, aki a múzeum legértékesebb műtárgyairól felvételeket készített Pete Gyula volt. A mester 1910-ben nyitotta meg műtermét. 1912-től folyamatosan kerültek gyűjteményünkbe a város műemlékeit és középületeit megörökítő képei. Az I. világháború után hirtelen megnőtt a múzeumnak ajándékozott fotók száma. Rajtuk a híres fehérvári huszárok, bevonuló, szabadságos és leszerelő katonák egyaránt láthatók csoportosan, egyedül vagy családjuk körében. Sok a harctéren készült felvétel is. Ebben az időben gazdagodott a gyűjtemény az 1848/ 49-es szabadságharcban résztvevő, a megtorlást itthon túlélő, vagy emigrációba kényszerült honvédek fényképeivel. Már haláluk után, a húszas években kerültek a múzeumba a fehérvári mesterek által készített legkorábbi városfotók. 1865 körül nyitott műtermet Pribék Antal, Schmidt Vilmos és fényképezett Klökner Péter. Pribék Antal a hetvenes években, még a nagyszabású építkezések megindulása előtti időszakban örökítette meg a város utcáit, tereit, így képei felbecsülhetetlen értékű történeti források. Klökner 137