Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 27. Korreferátumok - Ritoók Pál (Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest): Az OMVH Magyar Építészeti Múzeumának fényképgyűjteménye
AZ OMVH MAGYAR ÉPÍTÉSZETI MÚZEUMÁNAK FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNYE Ritoók Pál (Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest) A Magyar Építészeti Múzeumot mint az Országos Műemléki Felügyelőség egyik gyűjteményét 1968-ban hozták létre. 1973-ban múzeumi rangot kapott, de máig is az utóbb Országos Műemlékvédelmi Hivatalnak nevezett intézmény keretei között működik. A múzeum kutatószobái 1987 ősze óta Óbudán, a III. kerület, Mókus utca 20. szám alatt, raktárhelyiségei részben ugyanitt, részben Székesfehérváron találhatóak. Állandó kiállítótér híján leggyakrabban az OMvH I. kerület, Táncsics Mihály utcai székházának aulájában szoktuk kiállításainkat bemutatni, de szerepeltek már kiállításaink többfelé az országban, sőt külföldön is. Nyugdíjas munkatársainkat is beleszámítva tíz főből áll a múzeum létszáma. Gyűjtőkörünkbe tartoznak a magyarországi és lehetőség szerint az egyetemes építészettörténet dokumentumai: tervrajzok, építészi vonatkozású képzőművészeti alkotások, építészek hagyatékai (személyes iratok, levelezés, elméleti írások, rajzeszközök, személyes tárgyak), könyvek, folyóiratok, makettek, iparművészeti alkotások és nem utolsósorban fényképek. A gyűjteményben lévő fényképek száma a negatívokat tekintve 15 000, az archív nagyításoké 8000. Az anyag tárolásának módja nem ideális. A negatívok különálló gyűjteményt alkotnak. Az archív nagyítások rendszerezése kétféleképpen történik: vagy egy adott építész hagyatékában maradnak a például egy adott épületre vonatkozó írásos dokumentumok mellett, vagy a fotógyűjteménybe sorolódnak, ahonnan topografikus rendben lehet visszakeresni a képeket. A gyűjtemény képeslapokkal illetve képeslapokról készült reprodukciókkal egészül ki. A fényképek restaurálását szakképzett restaurátor végezné, ha lenne ehhez kiépített műhelye. A gyűjteményben őrzött képek fő témái a következők: - épületek, épületbelsők - építészportrék és csoportképek - építkezések A gyűjtemény alapjában véve két részre osztható. Az első a szakfényképészek hagyatékai, amelyek a fényképgyújtemény jelentős részét teszik ki. Szőllősy Kálmán, Seidner Zoltán és Kozelka Tivadar művei. Mindhárman az 1920-as évek végén kezdték pályájukat, így anyaguk együttesen a két világháború közötti és utáni időszak legjelentősebb építészeti vonatkozású felvételeinek ezreit őrizte meg 110
