Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 27. Korreferátumok - Cs. Sebestyén Kálmán (Nógrád megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, Salgótarján): Képek a Nógrádi Történeti Múzeum fényképtárából

KÉPEK A NÓGRÁDI TÖRTÉNETI MÚZEUM FÉNYKÉPTÁRÁBÓL Cs. Sebestyén Kálmán (Nógrád Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, Salgótarján) Nehéz volt eldönteni, hogyan is próbáljam bemutatni pár percben a Nógrádi Történeti Múzeum fényképgyűjteményét. Közrejátszott ebben az is, hogy a fényképtárunk nem önálló, hanem a dokumentumtáron belül egy gyűjtemény­egység, így az egyes fényképek sok esetben más anyagokkal együtt szemlélve értelmezhetők. Részletezhettem volna egyfajta statisztikai megközelítésben a több mint hatezer darab képet: mennyi ebből a településekről szóló, a nagy múltú vállalatok fejlődéséről, a bennük zajló munkafolyamatokat ábrázoló vagy éppen személyeket megörökítő. A mindennapi kutatómunkában ez számunkra fontos. Kiemelhettem volna az értékesnek minősülő képeket. De melyek azok? A tele­püléstörténettel foglalkozó számára felbecsülhetetlen például az 1900-as évek elejéről származó acélgyári lakótelep fényképe, vagy az 1908-as losonci Kossuth­szobor avatásáról készült kép; az ipartörténész első helyre sorolja a bányai tisztikarokról, vagy az acélgyári fogaskerekű kisvasút pályájának különböző szakaszairól tudósítókat; a néprajzos a falusi esküvőket vagy körmeneteket ábrázoló fényképeket tartja csemegének, és még lehetne sorolni. Mindezeket mérlegelve inkább két személyről szeretnék szólni, akik tevé­kenysége különböző területek kutatóinak speciális érdeklődéséhez is kapcsolódhat. Sok, a század első felében készült fénykép készítője rejtve marad előttünk. Valószínűleg nem egyedül csak a mi múzeumunk gondja, hogy ajándékként bekerült képek fotográfusáról semmiféle információ nem áll rendelkezésünkre. Az ajándékozó vagy már elfelejtette, vagy nem is tudta, hogy ki készítette. Ezért számít kivételnek számunkra az 1981-ben bekerült 783 darab üvegnegatív, amely Gábler Vilmos hagyatéka, illetve az évek során több részletben beleltározott Krúdy Pál aláírással és évszámmal ellátott fényképek sora. Két különböző érdeklődésű, mentalitású emberről van szó, akiket a fényképezés iránti lelkesedésük miatt lehet csak egymás mellett említeni. Gábler Vilmos Ung megyei származású, Palócon született 1873-ban. Reál­iskolát és felsőipariskolát végzett, majd 1892-ben lépett a Rimamurány-Sal­gótarjáni Vasmű Rt. kötelékébe. A salgótarjáni gyárban műszaki gyakornokként kezdett, majd a gépműhely művezetője lett. 1925-ben munkája és elismert szaktudása alapján kapta meg a mérnöki címet és kinevezést. Minden bizonnyal 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom