Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Fülöp Éva: A két Galla és Bánhida az újjászerveződő tatai uradalomban a XVIII. század derekán
íme (a zálogoslevelekben egyértelműen jelölt módon) a tatai domínium megvétele céljából Eszterházy József által felvett kölcsönök 1727/28-ban: dátum összeg kölcsönző Pozsony, 1727. VII. 06. 110.000,VIII. 25. 24.000,Pozsony, 1728. 11.01. 15.125,RhFt gr. Karancsberényi György 44 Bossányi Péter 44 győri káptalan További kölcsönök, a cél ilyen határozott megjelölése nélkül, de ugyanezen időszakban: dát um összeg kölcsönző Pozsony, 1727. IV. 30. 2.539,RhFt Jászy Pál VII. 02. 5.500,u Nedeczky Mihály VII. 07. 15.500,44 Jászy Pál VII. 18. 2.000,44 Jászy Pál" XII. 20. 3.300,44 pozsonyi mészároscéh "öregjebb compániája", név szerint Paur Mátyás és Ferber Sámuel Pozsony, 1728. VI. 19. 3.000,44 egri irgalmasok Egy további, 1728. évi nagyobb összegű kölcsönfelvétel okaként (I.l-jén, 20.000,- RhFt) Vörösvár extraneusok által bírt részeinek a visszaváltása szolgált, a kölcsönt Gyulai Ferenc, Komárom vármegye alispánja adta, akinek Tata és tartozékai megvételének lebonyolításában is szerepe volt. E birtok megvételekor az eladó báró Krappf Ferenc Józsefnek, az udvari kamar tanácsosának Eszterházy József 1727. július 3 -án 10.000 forintról adott kötelezvényt, s szerződésben rögzítették egyrészt a további részösszegek fizetését, másrészt azt, hogy az eladó vállalja ugyan saját adósai kifizetését, de a vevő magára vállalja az uradalmat illetően a Gindl- és Jeszenszky-örökösök kielégítését, illetve 69.500 forintnyi összeget jelentett. (Ezt a magyar kancellária által, 1727. július 1 -jén, a Krappf és fia, a később gyermektelenül elhalt Krappf Ferenc József Gáspár, valamint gróf Eszterházy József közt létrejött egyezség jóváhagyása során is rögzítettek, majd az 1746. július 13-i keletű tatai donátiós levél is tartalmazta.) Szólnunk kell továbbá arról, hogy amikor Eszterházy József és testvére, Ferenc megkapták bátyjuk, Eszterházy Antal konfiskált javait (többek közt a gesztesi birtokokat), egyúttal Antal hetvenezer forintot meghaladó adósságai rendezéséről is gondoskodniuk kellett. Azaz, mint ez a fentiekből következik, a majorsági termelést piaci kereslet még nem ösztönözte, nagyobb gazdasági beruházásokat a birtokot terhelő adósságok sem tettek lehetővé - ez a korszak az uradalmak szervezeti működési keretei kialakításának időszaka. A készpénz-szolgáltatásokat azonban a jobbágyfalvak nem minden esetben tudták valóban készpénzben kifizetni, azt sokszor más módon -munkával, főként ölf ahordással, egyéb fuvarral - szolgálták le, illetve az uradalom számára e pénz51
