Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Kisné Cseh Julianna. Régészeti adatok Tatabánya településtörténetéhez
1 mezei nyúl s kevés házityúk maradványai kerültek napvilágra. A szárnyasok tartását a sírokba helyezett tojások is bizonyítják. A temetőhöz hasonlóan a település is magába foglalja az avar kor mindhárom időszakának népességét. A telep nagyságát csak a temető sírszáma alapján lehet megsaccolni. Ha figyelembe vesszük a gödörházak maximális, egy-egy generációs használati idejét, csaknem 200 lakóház feltéteelzhető a területen. Amennyiben Kis Attila véleményét fogadjuk el, miszerint egy kunyhó használati ideje 15 év körül lehetett, akkor ez a szám megduplázódik J ' Mindenesetre az eddigi ásatási eredmények alapján az ásatásvezető Szatmári Sarolta a következőket állapította meg: 1. A temetkezést kezdő népesség a 630-40-es években érkezett területünkre a korai leletek tanúsága szerint. 2. A telep első házait a temetővel pontosan szembe eső területen találjuk. A sírok és a házak teljesen hátat fordítanak egymásnak. 3. A 2. avar hullám feldúlja a korai sírokat, folytatja a temetőt és a telepet. Mindkettő terjeszkedik déli irányban. 4. A temető és a telep használata egyaránt folyamatos a VIII-IX. század elejéig, mindkettő feltehetően a dombtetők felé folytatódik. Az avar kor emlékei a város több pontján is előkerültek. A leletekből következtetni lehet életmódjukra, temetkezési szokásaikra, halottkultuszukra s néhány emlékük alapján mitológiai elképzelésükre is. Ezek közé tartozik egy igen ritka, Tatabányán előkerült csonttégely (sótartó ?), ami a legkésőbi avar kori leletek egyike. A tégely mindkét oldalát két-két, egymással szembeforduló állat rajza díszíti. Az állatok - valószínűleg lovak - fejükön rövid félhold alakú szarvakkal ellátott maszkot viselnek. A két szembenálló, egymással viaskodó állat jelentése nem vüágos. Török Gyula régész szerint a pogány kultusz ünnepén szokásos maszkba bújtatott állatok játéka lehet, 19 de a gazdáik helyett küzdő állatok képe is elterjedt a nomád népek mondakörében. Hasonló tégely került elő Sopronkőhidán egy IX. századi temetőből, ahol az életfa két oldalán ábrázolt a hajdani művész egy-egy bikamaszkos lovat. Mindezekkel még nem merítettük ki Tatabánya régészeti emlékeit. Kimaradtak a neolitikum, rézkor, bronzkor, római kor és középkor tárgyi hagyatékai csak hogy a legfontosabbat említsem a bánhidai bronzkori kincslelet, a tatabánya-dózsakerti hallstatt-kori temető és X. századi telep - a dolgozatból. A leletek nagy része véletlenül, elsősorban építkezések során került elő, s bizonyára jelentős mennyiség be sem került a múzeumokba, vagy még nem került feltárásra. Ezért kezdeményeztük 20 a város és környékének szisztematikus terepbejárását, a régészeti lelőhelyek felkutatását és rögzítését, a pusztuló lelőhelyek leletmentését. Ez a több évre szóló program a városi önkormányzatnál támogatásra talált, 21 s ennek szellemében jelenleg is folynak a régészeti kutatások Tatabánya környékén. Eddigi terepbejárásaink során több új lelőhelyet rögzítettünk, s ezek közül kettőnek a leletmentését 1992-ben meg is kezdtük. Tatabánya-Bánhidán egy bronzkori temető, az Erőműi-tó mellett pedig egy római kori telep részlete került feltárásra. Terveink szerint a jövőben az eddig csak részletekben feltárt fontosabb lelőhelyek - mint pl. az alsógallai avar telep, a dózsakerti X. századi telep - teljes feltárására törekszünk. Reményeink szerint az előkerült leletek egy új állandó kiállítással gazdagítják majd Tatabánya látnivalóit. 32
