Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Szirmai Viktória: „Új” ökológiai válság. Az újvárosi társadalmak és az ökológiai problémák
A paksi atomerőmű telepítés, de főleg az izotóptemető az egész megye idegenforgalmát ronthatja, közte például Komló jövőbeni lehetőségeit is. Komló jó turisztikai adottságokkal, szép táji környezettel, melegvizes termálfürdőkkel rendelkezik, amelynek bázisán a szénbányászat mellé, vagy annak helyére elvileg újabb városi funkciók alakulhatnak. A Budapest Bécs közötti autóút mellett fekvő Tatabánya szintén az idegenforgalomtól, főleg a Budapest, Bécs világkiállítás lehetőségétől remél új szerepeket és életteret. Az egyes új városok sorsa ha nem is dőlt még el, a lezajló változások azt mutatják, remény van a korábbi egyoldalú nehézipari szerkezetnél jóval differenciáltabb és korszerűbb funkciójú városok kialakulására. Az is reménykeltő, hogy felmerülnek újabb új városok kialakítására vonatkozó szükségletek. Egyes termelési, szolgáltatási, idegenforgalmi igényeket a meglévő településszerkezet nem képes kielégíteni, sem infrastrukturálisan, sem pedig a meglévő munkaerő kvalifikáltsága alapján. A Budapest környékén, Budakeszi mellé tervezett BudaNova telekommunikációs, informatikai központ lesz. A munkahely mellett lakóhelyet is biztosító, nyugati tőkére épülő beruházás feltehetőleg jelentős vonzerőt gyakorol majd a környékre, ami nemcsak újabb funkciókat, hanem lakásépítést, városfejlődési lendületet is magával hozhat. A fővárostól 40 km-re tervezett Galgapharm, a biokultúrára épülő termelő, rekreációs, egészségügyi komplexum lesz. De ide sorolhatjuk azokat a kisebb településeket is, amelyek egy-egy nagyobb település mellett a hong-kongiak letelepedését kívánják biztosítani, akik speciális kultúrájuk és életmódjuk miatt igénylik a viszonylagos területi elkülönülést. Összegzés "Mennyi érthetetlen vázlatrajz, mennyi tízjegyű szám, mennyi tetőre tervezett kert és villamos szellőző berendezés, és mindezt mondjuk a Gyemijevka kerületnek szánták, ahol nemcsak hogy paloták nincsenek, de még tisztességes vízvezetékkel és csatornázással épített ház is alig akad." Olvashatjuk a kétségkívül ironikus szavakat a konstruktivizmusról Hja Ehrenburg Harácsoló című könyvében. Való igaz, a szocialista újváros ideológia túlzottan normatív, a valóságtól elrugaszkodott célokat hirdetett meg. A harmincas évek Moszkvájában épp úgy, mint Magyarországon a háború után. Ezek az ideák persze végülis nem, vagy csak részben realizálódtak. Ami megvalósult, eredményeket is hozott komfortos, korszerű lakásokat és infrastruktúrát, fejlett intézményrendszert. A hibák strukturális eredetűek. Az új városok az államszocialista társadalmi berendezkedés hatalmi, a lakók érdekeitől elszakadt centralizált várostervezés érdekei szerint alakultak. Ezért figyelmen kívül hagyták az emberek igényeit, a fizetőképes keresletet is. A bukás megítélése ezért nagyon ellentmondásos: sokkal inkább a centralizált államszocialista társadalomirányítás- és város tervezés bukásáról és nem általában az új városok sikertelenségéről van szó. 17
