Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Tapolcainé Sárai Szabó Éva: Mozaikok – könyvkiadás, sajtó, nyomda, könyvtár
DolgozókLapja 1946. szeptember 28 -november 9-ig, 2000 példányban. "Heten kézi szedéssel állították össze a lapot. A címe 8 cicerós fabetűvel készült. Nehezen indult a munka, nem voltunk berendezkedve lapkészítésre, külön szereztem be hozzá pótbetűket, a betűöntödétől I..J 1956-ban ismét közeli, mondhatni személyes kapcsolatba kerültem a megyei lappal. A Hunyadi laktanyában működött a nyomda. István öcsémmel, aki szintén nyomdász, részt vettem az akkori Komárom Megyei Hírlap című lap készítésében I.J" - írja Nyitrai Béla. 8 /Nemsokára -1947. november 22. -1948. január 3. között - ismét helyi nyomdában készült a Dolgozók Lapja, a Bányászok Könyvnyomdájában./ Nyitrainál készült a f elsőgallai polgári iskola egyik tanárának a verses kötete is 1947-ben. /Tóth József: Virrasztás szüleim sírhalmán. - Legyek a tttzé.1 A nyomda a MÁK Rt. megrendelésére állította elő - országos terjesztésre - a vájártanulók részére készülő ún. oktatási füzetet 1947-48-ban. 1946 után többségében appronyomtatvanyok kerültek ki a nyomdából. A műhelyt 1950-ben államosították, ezzel a berendezéssel indult meg 1950-ben a Tatabányai nyomda, amely 1961 -tői a Komárom Megyei Nyomda Vállalat tatabányai telepe, majd napjainkra a Lapnyomda lett. /Megjegyezzük, hogy a megyei nyomda alapját a komáromi Czike Pálnyomdája berendezései vetettékmegyANyitrainyomdáról a hajdani tulajdonos - aki még műhelyének utódintézményében is dolgozott történt beszélgetések alapján vannak adataim, és néhány dokumentum-másolatom. Egyelőre ennyi, amit Tatabánya elődközségeinek nyomdatörténetéről tudunk. Napjainkban sok nyomda és sokszorosító működik, részben maradtak a régebbiek /pl. a József Attila Megyei Könyvtár, a Megyei Önkormányzat, a Pedagógiai Intézet, a Gyermek- és Ifjúsági Ház/, részben újak keletkeztek /összevonással így az ALFADATPRESS Kft., a Közművelődés Háza Kiadványkészítő Műhelye, ezek tevékenységének és történetének feltárása még a jövő feladata. A mai város négy községében lévő könyvtárakról a település első monográfusa, Bárdos László ad áttekintést. 9 1902-1938 között tíz könyvtár működött a mai város területén, megközelítően 12 ezer kötettel. /Ez a számadat nem lehet teljes, hiszen csaknem minden egyesületnek volt kisebb-nagyobb könyvgyűjteménye. 1949. augusztus l-jén a Polgármesteri Hivatal - a Tatabányai népkönyvtárak adatainak összegyűjtése kapcsán az alábbi könyvtárakat regisztrálta: Bányavidéki Kiskereskedők Egyesülete /fenntartó: KISOSZ/, Központi Könyvtár /Magyar Állami Szénbányák/, MDP könyvtára /Mésztelep, Bánhida ill. H. kerület/, Erőmű/AVIRTNVy,MÁVRt.KulturálisésSportEgyesülete/BánhidaiErőmu7, Bánhidai Vülamos Rt. /Bánhida Vasútállomás/, Vasutas Szakszervezet /Felsőgallai vasútállomás/ összes kötetszám megközelíti a 27 ezret. 1 ° 1949-ben jött létre a Tatabányai Városi Könyvtár 11 , amelynek a Tatai Körzeti Könyvtárral való egyesítése során alakult meg 1952. augusztus 17-én a megyei könyvtár 12 644 kötettel /1991 -ben: 233 ezer kötet/. Az új megyei intézmény a Népházban kezdte meg munkáját, majd átmenetileg a csendőrség ill. a városi bíróság régi épületében várta az új, modern, 1964 szeptemberében átadott új épületet. Különgyűjteménye a megye történetével, jelenével kapcsolatos könyveket, kéziratokat, térképeket, metszeteket, újságokat gyűjti. A helyismereti gyűjtemény 1955-ben három, jelenleg 7000 könyvtári egységet tartalmaz. 162
