Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)

Dr. Szatmári Sarolta: Mátyás király és Tata

löket, Neszmélynek is fontos kiváltságokat adott . Szőnyben a "római légiók nagyszámú maradványait" Bonfini is emlegeti, azt is, hogy a települést olaszok falvának emlegetik

37

. Arra, hogy a római maradványokat a király látogatta, bizonyíték az ún. arany kacsa mondája. E szerint "Mátyás király Tatán a forrásnál egy fából készült kacsát tettetett a vízbe, s midőn a kacsa a vízvezeték nyílásán a csatornába sodródott, a király kíséretével együtt lóra kapott és felnyargalt Pannónia várig (a szőnyi castrum) s ott bevárták míg az aranykacsa ismét előkerül." Ez a monda azonban minden bizonnyal a római vízvezetékre vonatkozik . A római vízvezeték tehát ebben az időben még működőképes állapotban volt. Komáromban palotái voltak és a Dunán állomásozott gyönyörű díszhajója a "Bucentaurus"

39

. HainbuTgi vadászatai, bécsi utazásai még fontosabbá tették ezt a területet, a tó, a folyó, az erdők egyaránt fontosak voltak számára. Személyét ezen a vidéken is szeretet övezte, Vértes erdejében űzött vadászatának nemcsak a szép Ilonka, hanem számos kút elnevezése (Király kút, Mátyás kút) szép példája. Halála után a biztonságos, nyugodt élet, a tatai és környékbeli várak, városok karbantartásának, szépítésének igénye is megszűnt. Emlékét még a török Dzelezade Musztafa is megőrzi 1556-57-ben: "A gonosz gyauroknak ezen a vidéken még egy Tata nevű égig érő fallal kerített erősségük is volt, mely terjedelmes síkságon, tengernagyságú tópartján épült, melyet mindenfelől kellemes ízű víz vesz körül, minden oldalon tulipán és rózsaliget környezett; melynek minden szege-duga hasonló a paradicsomhoz; s mely hegyszilárdsáeú tornyokkal, magas falakkal és égigérő bástyákkal megerősített vár volt" . 57