Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Horváth István. Mátyás kori építkezés az esztergomi várban (Az esztergomi „Vitéz Palota” régészeti feltárása)
nóvasakkal stabilizált faboltozatot rekonstruált, melyen át tetőablakok világították meg a termet 23 . (4. ábra) A nagyterem ÉNy-i sarkán a külső, támpilléres falra támaszkodott a négyzetes alaprajzú, boltozatos "Szibilla-kápolna". Utóbbi az 1595. évi ostrom során, a Ny-i fal két nagy támpillérével együtt kidőlt a hegyoldalba. (A támpillérek alapfalait megtaláltuk, - a kidőlt falrészt a XVII. század elején a 2-3 konzol magasságáig visszafalazták.) A Szibilla-kápolnától É-ra emelkedő kiugró falsarkon - 1988-89-ben - kétoldalt boltívekkel nyitott torony maradványait ismertük fel, amely a párhuzamok (pl.: a lengyelországi Torun és Malbork várakban) alapján a nagy tömegeket befogadó palota "árnyékszék tornyaként" rekonstruálható. Megjegyzendő, hogy az Árpád kori "Nagy Palota" árnyékszékei ugyanitt helyezkedtek el. A palota D-i oldalán folytatott kutatások során megtaláltuk - első emeleti szinten - a nagyterem előcsarnokának kőburkolat részletét, és az innét a terembe nyíló eredeti, kis méretű ajtónyílást. Ezzel egyúttal igazolódott az is, hogy a vár udvarából erre a szintre felvezető félboltozatra épített későgótikus kőlépcső a leírásokban is említett egyik lépcsővel azonos. A nagyterem és a lakótorony közti építmények feltárása, kutatása újabb eredményeket hozott: megtaláltuk egy kétszintes (két kürtös) konyha jelentős maradványait! Közülük az alsó, már a XIV. században megépült, s a lakótornyot szolgálta ki, az emeleti pedig a nagyterem ellátását biztosította. A földszinti konyha kürtőjének kőpárkányzata a konyhaépítmény három, szabadon álló falán teljesen megmaradt, sőt a kürtő indításon az eredeti, színesmázas tetőcserép-borítás részlete ma is megvan. (5. ábra) /Erre a párkányzatra korábban kis tornyot rekonstruáltunk, a csúcsos kürtők voltát azonban a maradványok mellett a Meyerpeck-féle metszet is igazolja./ (6. ábra) 4 íJh^+^T+e-ftst ~ A konyha és a lakótorony közti szűk, dongaboltozatos helyiség részletformái, és a boltozat elfalazott, négyszögletes szellőzőnyílásai, valamint vízelvezető csatornája alapján Vitéz Jánosnak a Geleotto Marzio által is említett "meleg légfürdőjével" (laconicum) azonosítható. Ha az eddigiekhez hozzávesszük az Árpádoknak a szikla peremén álló hatalmas lakótornyát (a várkápolnával), mely lakótornyot a Bonfininél és másoknál is említett Vitéz-féle "nagyjíerék toronnyal" azonosíthatunk, valamint az említett függőkerteket és egyéb tartozékaikat, valóban egy európai léptékű későgótikus, - elrendezésében korai reneszánsz elemekenrejtő palotaegyüttes képe bontakozik ki előttünk. (7. ábra) ***) Ennek előzménye az Árpádok XII. sz. végi román stílusú, majd Telegdy Csanád érsek XIV. sz. közepi, gótikus átépítésű palotája volt, amely a vár D-i felén külön védhető erődítményt képezett - a budai királyi palotához hasonlóan. Széchy Dénes és Vitéz János palotájának mintaképe Zsigmond király budavári palotája és annak óriásterme lehetett (valószínűleg ugyanez szolgált mintául Hunyadi János vajdahunyadi palotájának is), s így a személyes 40
