Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Horváth István. Mátyás kori építkezés az esztergomi várban (Az esztergomi „Vitéz Palota” régészeti feltárása)
kai, fent márvány boltívekkel és művészi levéldísszel vésve. Elragadóan szép hely, ahonnan a vízre (Duna), az egész városra és messze a vidékre nyílott kilátás ,.." 13 Lubenau leírása - a részletek mellett az egész palota építéstörténetére vonatkozóan is fontos adatot tartalmaz, amelyet korábban nem vettek figyelembe: nevezetesen amikor azt írja, hogy "minden ajtón az osztrák címer volt kőből vagy fából kifaragva"... - A török háborúk előtt a Habsburgok nem építkeztek Esztergomban! Vitéz elődjének, Széchy Dénesnek esztergomi síremlékén, valamint a főszékesegyházi kincstárban őrzött kelyhén fennmaradt családi címere, s ez nem más, mint a kétfejű sas! Ezt tévesztette össze Lubenau az osztrák (Habsburg) címerrel . Amennyiben tehát a nagyterem ajtajain és azok kőkeretein a Széchy család címere volt kifaragva, akkor az csak úgy kerülhetett oda, ha az építkezés Széchy Dénes idejében legalább az ajtók magasságáig már elkészült, - ez pedig az egész épületegyüttes fő tömegét jelenti! Minthogy e díszes épületről az 1595 utáni, - a várat leíró - források hallgatnak, biztonsággal állíthatjuk (s ezt a helyszíni megfigyelések és a kutatási eredmények mellett egykorú metszetek is igazolják), hogy az az 1595. évi ostromban pusztult el, s maradványait a XVII-XVIII. században részben elbontották, átépítették, részben földdel, törmelékkel eltömték, 15 - a korábbi (Árpád kori) palota maradványaival együtt. Széchy Dénes és Vitéz János palotája tehát a török háborúk végére nyomtalanul eltűnt, emlékezete is elenyészett, s azt Esztergom kutatói - az írott források félreértelmezhető adatai alapján jobbára a vár É-i oldalán keresték. Az 1930-as évek várásatásai a hegy D-i fokán az Árpádok palotájának maradványait tárták fel - a lakótoronyban Vitéz Jánosnak tulajdonított freskókkal. Lepold Antal kanonok - a vár ekkori kutatója már 1936-ban felismerte, hogy a híres palota az Árpád kori lakótoronyhoz É felől csatlakozott, s az újkorban Mária Terézia XVIII. századi építkezésének hitt "Kaszárnya" épület helyén állhatott 16 . Ujabb adatokat tehát csak ezen épületben végzett kutatásoktól lehetett várni. Igaz, hogy az ún. "Kaszárnya" előtti "falközt" - ahol korábban kertek voltak -1936-38 között kiásták, s ezen a részen a földszinten egy 30 m hosszú boltozott termet és három kisebb, eredetileg többszintes teremsort találtak a Ny-i támpilléres fal mögött, - nem ismerték fel, hogy ezek is a keresett palota tartozékai. (Megjegyzendő, hogy az akkor itt előkerült leletek - főleg kőfaragványok - a mostani rekonstrukcióhoz is fontos adatokat szolgáltatnak!) Mintho^a^szírnyában 1964-ig lakások voltak, benne kutatásokat nem lehetett végezni. A lakások megszüntetése és a válaszfalak elbontása után először 1966-67 telén volt módunk itt régészeti - építéstörténeti kutatásokat végezni, melyek 1974-ig folytak. Ennek során megállapítottuk, hogy a kaszárnyának csak a nyugati, emeleti fala XVIII. századi építmény, a többi része (K-en pl. a tető magasságáig) középkori, és magában rejti a XV. századi pa38
