Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Ortutay András: Neszmély mezőváros Mátyás kori oklevele
találtuk, hogy mostantól kezdve, a jövőben az évenkint fizetendő adójuk fejében ne fizessenek többet, mint telkenként egy fél forintot, még pedig két, egymást követő határidőben, tudni illik felét Szent Márton püspök és hitvalló ünnepe körül (november 11.), másik felét pedig Szent György vértanú ünnepe körül (április 24.) szolgáltassák be nekünk a komáromi várunkhoz, sőt ezt ezennel helyeseljük és meg is engedjük. Ezért szigorúan meghagyjuk nektek, az említett Komárom várunk hűséges várnagyainak, a jelenleg szolgálóknak és a jövőben alkalmazandóknak, hogy az említett Neszmély mezővárosunk polgáraitól és jobbágyaitól rendszerinti adójuk fejében ezentúl ne merészeljetek többet behajtani, vagyis - mint előrebocsátottuk - minden egyes telkük után fél forintot az előbb említett határidőkben. Másként cselekedni ne merészeljetek, ha meg akartok maradni királyi kegyünkben. Jelen levelünket pedig, melyet titkos pecsétünknek - melyet mint Magyarország királya használunk - ráfüggesztésével megerősítettünk, elolvasás után mindig adjátok vissza annak, aki felmutatta. Kelt Budán, Szent Ferenc hitvalló ünnepét közvetlenül megelőző csütörtökön (október 3.) az Urnák ezernégyszázhetvenegyedik esztendejében, uralkodásunk tizenegyedik, megkoronázásunknak pedig nyolcadik évében" 23 . Az eredeti oklevélen szereplő feljegyzés mutatja, hogy Urbán mester jelentése adott alkalmat arra, hogy Mátyás király utasítsa a királyi kancelláriát az oklevél kiadására. Urbán mester azonos Nagylucsei (másként Dóczi) Orbánnal, a későbbi győri majd egri püspökkel, aki Mátyás kincstartója volt. Magister - mester címmel a tanult, az írástudáson és a latin nyelv ismeretén túl jogi műveltséggel rendelkező férfiakat illették, akik a királyi udvarban, valamint egyházi és világi főemberek környezetében igazgatási munkakörben dolgoztak. Nagylucsei Orbán, feltehetően jobbágy származású, előbb kancelláriai íródeák, majd királyi jegyző, 1470-től Ernuszt János királyi kincstartó familiárisa, 1475 után alkincstartó, 1478-tól kincstartó, 1472-ben budai kanonok, majd esztergom-szattamási, illetőleg székesfehérvári prépost. Egyházi pályája csúcsán 1487-től mint egri püspök és a bécsi püspökség adminisztrátora 24 . A királyi kincstartó feladatkörébe tartozott a királyi birtokok felügyelete. A komáromi váruradalom 1471-ben királyi birtok volt, Ernuszt kincstartó familiárisa intézte tehát a neszmélyiek kérését. A komáromi váruradalomban Komárom mezőváros mint a várnak szolgáló piachely, iparosok lakta település, Tany a csallóközi birtokrész központja, Neszmély és Szőny a Győr-Esztergom, Győr-Buda kereskedelmi út mentén feküdt. Neszmély jelentőségét emelte a piactartás joga és a fejlett szőlőkultúra. Ha röviden elemezzük az oklevelet, látjuk benne Mátyás városfejlesztési programjának megfogalmazását. A bevezetőben említett "zavargások" a Mátyás elleni összeesküvésre utalnak, amikor Vitéz János és hívei Kázmér lengyel herceget hívták be az országba. A király teljesítette az adó mérséklése iránti kérelmet, s utasította a komáromi várnagyot ennek betartására. Szigo24
