Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)

Ortutay András: Neszmély mezőváros Mátyás kori oklevele

találtuk, hogy mostantól kezdve, a jövőben az évenkint fizetendő adójuk fe­jében ne fizessenek többet, mint telkenként egy fél forintot, még pedig két, egymást követő határidőben, tudni illik felét Szent Márton püspök és hitval­ló ünnepe körül (november 11.), másik felét pedig Szent György vértanú ün­nepe körül (április 24.) szolgáltassák be nekünk a komáromi várunkhoz, sőt ezt ezennel helyeseljük és meg is engedjük. Ezért szigorúan meghagyjuk nek­tek, az említett Komárom várunk hűséges várnagyainak, a jelenleg szolgálók­nak és a jövőben alkalmazandóknak, hogy az említett Neszmély mezővárosunk polgáraitól és jobbágyaitól rendszerinti adójuk fejében ezen­túl ne merészeljetek többet behajtani, vagyis - mint előrebocsátottuk - min­den egyes telkük után fél forintot az előbb említett határidőkben. Másként cselekedni ne merészeljetek, ha meg akartok maradni királyi kegyünkben. Jelen levelünket pedig, melyet titkos pecsétünknek - melyet mint Magyaror­szág királya használunk - ráfüggesztésével megerősítettünk, elolvasás után mindig adjátok vissza annak, aki felmutatta. Kelt Budán, Szent Ferenc hit­valló ünnepét közvetlenül megelőző csütörtökön (október 3.) az Urnák ezer­négyszázhetvenegyedik esztendejében, uralkodásunk tizenegyedik, megkoronázásunknak pedig nyolcadik évében" 23 . Az eredeti oklevélen szereplő feljegyzés mutatja, hogy Urbán mester je­lentése adott alkalmat arra, hogy Mátyás király utasítsa a királyi kancelláriát az oklevél kiadására. Urbán mester azonos Nagylucsei (másként Dóczi) Or­bánnal, a későbbi győri majd egri püspökkel, aki Mátyás kincstartója volt. Magister - mester címmel a tanult, az írástudáson és a latin nyelv ismeretén túl jogi műveltséggel rendelkező férfiakat illették, akik a királyi udvarban, valamint egyházi és világi főemberek környezetében igazgatási munkakörben dolgoztak. Nagylucsei Orbán, feltehetően jobbágy származású, előbb kancel­láriai íródeák, majd királyi jegyző, 1470-től Ernuszt János királyi kincstartó familiárisa, 1475 után alkincstartó, 1478-tól kincstartó, 1472-ben budai ka­nonok, majd esztergom-szattamási, illetőleg székesfehérvári prépost. Egyhá­zi pályája csúcsán 1487-től mint egri püspök és a bécsi püspökség adminisztrátora 24 . A királyi kincstartó feladatkörébe tartozott a királyi birtokok felügyelete. A komáromi váruradalom 1471-ben királyi birtok volt, Ernuszt kincstartó fa­miliárisa intézte tehát a neszmélyiek kérését. A komáromi váruradalomban Komárom mezőváros mint a várnak szolgáló piachely, iparosok lakta telepü­lés, Tany a csallóközi birtokrész központja, Neszmély és Szőny a Győr-Esz­tergom, Győr-Buda kereskedelmi út mentén feküdt. Neszmély jelentőségét emelte a piactartás joga és a fejlett szőlőkultúra. Ha röviden elemezzük az oklevelet, látjuk benne Mátyás városfejlesztési programjának megfogalmazását. A bevezetőben említett "zavargások" a Má­tyás elleni összeesküvésre utalnak, amikor Vitéz János és hívei Kázmér len­gyel herceget hívták be az országba. A király teljesítette az adó mérséklése iránti kérelmet, s utasította a komáromi várnagyot ennek betartására. Szigo­24

Next

/
Oldalképek
Tartalom