Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
dr. Varga Gyula: A város és térsége, jelene, jövője
. Sajnos e tervre is vonatkoztak a röpirattal kapcsolatos megállapítások, hogy a döntések meghozatalának időszakában a tervet az illetékesek nem ismerték. A várost és a térségét érintő problémák között érthetően nem kaptak helyet azok a gondok, amelyek a környezetvédelem területén jelentkeztek, látat különösen érinti a források elapadása, az élővizek szennyeződése. Mind kevesebben vannak azok, akik maguk is láthatták a Fényes, a Néppark forrásait, a kristálytiszta vizű Malom patakot. Az Öreg-tó vízminőségének javítása érdekében 0,5 milliárd forintot meghaladó értékű munka folyik. Ennek sikeres befejezéséhez még legalább két-három év szükséges. Már dr. Magyary Zoltán lata város számára különleges közigazgatási szerepet szánt a volt Tatai járás mintajárássá fejlesztésével. Ez az úttörő szerep a háborús időszakokban lefékeződött, azonban a szocialista közigazgatási rendszer kiépítésével az országban legelsőként itt került sor a közigazgatás kezdetben kísérleti, később általános jellegű korszerűsítésére. 1975-ben a Tatai járás megszüntetésével kialakult a városkörnyéki rendszer. Az itt gyűjtött kedvező tapasztalatok vezettek el ahhoz, hogy ez az intézmény 1963-ban országossá vált. A városkörnyéki rendszer kedvező tapasztalatai alapján újabb, a közigazgatást korszerűsítő folyamatok részesévé vált lata 1988. január l-jével. Most már nemcsak a város, hanem az egész megye vállalkozott a kétfokozatú igazgatási rendszer bevezetésére. Ha a város és térsége jövőjére gondolunk, akkor a városfejlesztés, a város üzemelési feladataira részletesen kidolgozott tervekről szólhatunk. Mindhárom városban a lakosság száma várhatóan a jelenlegi nagyságrendben állandósul, esetleg az országos folyamatok részeként szerény mértékben csökken. A városokban a meglévő intézmények működésének magasabb színvonalra emelése, a még meglévő különböző feszültségek feloldása jelentkezik feladatként. Tatabányán a város gazdasági szerkezetét tovább kell szélesíteni, bővíteni kell a gépipari tevékenységet. A szénbányászat gondjainak rendezése is sürgető feladatként jelentkezik a gazdasági vonatkozású tennivalók között. Tatabánya megyeszékhelyi szerepe, ennek feltételei jelentős mértékben kialakultak. Az intézmények létesítése körében a megyei kórház építésének befejezése, egyes megyei feladatokat ellátó szervezetek Tatabányára történő áttelpítése válhat szükségessé. A lakásépítkezések során az egységes városszerkezet további kiépítése indokolt. A meglévő feszültségek feloldását fogja elősegíteni a kolóniapótló lakások építésének a folytatása. A főtér rendezése, további kereskedelmi létesítmények letelepítése, építése a minőségi fejlesztés eszközét képezi. Oroszlány, a szénre épült város gazdasági szerkezete lényegében kialakult. A szénbányászat és villamosenergia ipar mellett törekvések vannak a gazdaság, az ipar újabb ágazatainak fejlesztésére. A folyamatban lévő fejlesztések, autóbusz-pályaudvar létesítése, gyógyház kialakítása mellett a kereskedelmi hálózat fejlesztése indokolt. 56
