Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
dr. László Ferenc: Magyary Zoltán és a tatai medence környezetvédelmének kapcsolata
A magyar mérnökök pl. (elsősorban a vízimérnökök és erdőmérnökök) a török korban lejátszódott folyamatnak és hatásainak feltárása alapján egyre eredményesebben szálltak szembe a talajpusztulás, az erózió hatásaival: az erdőmérnökök a reforestáció (Kaan Károly, Tuzson János stb.) a kultúrmérnökök a vízmosás megkötés, kopárfásítás (Kvassay Jenő), a mezőgazdasági mérnökök, talajbiológusok a sáncolás és a talajélet helyreállítása terén. (Kund Ede, Rázsó Imre, Sigmond Elek, Kreybig Lajos stb.) Kezdeményezéseikben - melyek nem egy esetben az ország határain túl is ismertté váltak a mai környezet - és talajvédelmi törekvések nemzetközi rangú előfutárait tarthatjuk számon. Az erózió elleni védekezésről szólva már el is érkeztünk egy olyan összekötő szálhoz, mely kapcsolatot jelent Magyary Zoltán tevékenysége és a tatai medencében kibontakozó környezetvédelmi munka között. Magyary Zoltán ui. akkor, amikor a 30-as évek végén a Tatai járásban - a mintajárás koncepciójának kialakítása jegyében - a ténymegállapító módszert alkalmazva felfigyelt az itt tapasztalható eróziós károkra (ilyenek főleg a Gerecse DNy-i lejtőin fordultak elő), egyes vízmosások megkötésére főiskolai munkatáborokat szervezett. Amikor az eróziós károkat Kreybig Lajos és Kőrössy József kíséretében a helyszínen tanulmányozva elemezte a kiváltó okokat, arra a következtetésre jutott - magáévá téve a szakértők meglátásait -, hogy az erózió ellen csak komplexen (talajvédelemmel, vízrendezéssel, erdészeti beavatkozásokkal stb.) lehet eredményesen felvenni a küzdelmet. Ennek a koncepciónak a realizálása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium részére 1942-ben felterjesztés készült, mely kedvező fogadtatásra talált, azonban a háborús körülmények miatt ennek realizálására már nem került sor (egyébként e munka teljes dokumentációja a járás adottságai alapján készült el). A felszabadulást követő években ismét napirendre került az eróziós károk felszámolásának ügye, és ennek kapcsán jelentős állomás volt az Általér vízgyűjtőjét érintő komplex vízrendezés megkezdése, mely előrelendítő kiindulásul szolgált a térség egyre sokasodó környezetvédelmi feladatainak átgondolásához és a komplex szemlélet jegyében teendő konkrét intézkedések beindításához. Ebből a komplex szemléletből fakadóan - támaszkodva a Magyary Zoltán által kezdeményezett mintajárás kialakításával kapcsolatos munkák egyes elemeire és a térség adottságaira - a 60-as években kibontakozó környezetvédelmi tevékenység kapcsán a tatai medencét modellterületként kezdték kezelni. A különféle szakhatóságoknak, intézményeknek, a területen dolgozó szakembereknek a tatai medencével mint komplex környezetvédelmi modellterülettel kapcsolatos széles körű, sokoldalú, tudományos és gyakorlati vizsgálatai, elemzései, feldolgozásai, tanulmányai feltárták és bizonyították a terület népgazdasági szempontból is igen figyelemre méltó komplex környezetvédelmi körülményeit. E kedvező adottságai, együttesen funkcionáló komplex környezetvédelmi tényezői, különösen a történelmi, táj történeti, természeti gazdaságfejlesztési, 44
